Olli Mustonen, a Turkui Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere különleges helyet foglal el napjaink zenei univerzumában. Olyan nagy mesterek nyomában jár mint  Rahmanyinov, Busoni vagy Enescu, így több zenei kvalitást is ötvöz magában - a zeneszerezést, a zongorista és kamesteri létet egyedülálló módon tartja egyensúlyban, sőt időnként mindhárom minőségben megjelenik egy-egy hangversenyen. Mustonen lenyűgöző pályát tudhat maga mögött, és zenei meglátásait már több igen neves zenekar hangversenyein kamatoztatta. A Lelkében virágzó címet viselő koncerteken 2023. január 27-én Budapesten a Müpában, január 26-án  Pécsett a Kodály Központban a Kodály-bérlet sorozatában hallgathatjuk meg zongorajátékát! 

 

 

 

Olli Mustonen: "Elsősorban zenész vagyok"

 

A finn karmester, zeneszerző és zongoraművész januárban szólistaként lép fel a Pannon Filharmonikusokkal. A művészt a régizenéhez való kötődéséről, Griegről és a karmesteri hivatásról is kérdeztük. 

• Nem először játszik a Pannon Filharmonikusokkal. Milyen emlékei vannak?

Néhány éve valóban adtunk egy emlékezetes koncertet, Bogányi Tibor karmesterrel pedig már számtalan projektet csináltunk. Tibor sok időt tölt Finnországban, nagyon szeretek vele dolgozni, nem volt kérdés, hogy elfogadom a meghívását.

• Fiatalon csembalón kezdett tanulni. Hogyan választotta végül a modern zongorát?

A családomban mindig is jelen volt a zene. Édesapám matematikus, mellette pedig kedvtelésből hegedűn játszik. A szüleimnek sok kötődése volt a régizenéhez, így gyermekkoromban én is ehhez vonzódtam. Otthon nem volt zongoránk, csak egy a csembalóhoz hasonló, kisméretű spinét. Kezdetben ezen gyakoroltam, tökéletesen megfelelt az apró ujjaimnak. Úgy hét éves lehettem, amikor a szüleim vásároltak egy zongorát, azt hiszem, úgy gondolták, hogy egy csembalóművész, aki történetesen a nővérem, elég a családban. Ekkor nekem is döntenem kellett, hiszen egészen más technikával kell játszani a két hangszeren. Nem bántam meg, ahogy azt sem, hogy a régizenés gondolkodásmód a mai napig része az életemnek.

 

• A pécsi együttessel Grieg a-moll koncertjét játssza. Milyen a kapcsolata a darabbal?

Egy csodálatos műről van szó, amit nagyon sokszor játszottam. Az igazság az, hogy az észak-európai zeneszerzőkre, köztük a finnekre sem jellemző, hogy zongorára írtak volna versenyműveket, így amikor olyan darabot szeretnék játszani, ami igazán visszaad valamit a személyiségemből, a gyökereimből, akkor mindig előszeretettel fordulok ehhez a norvég koncerthez. Lemezre is vettem már, méghozzá a San Franciscó-i Szimfonikusokkal, a következő időszakban pedig nem csak Magyarországon, de Tokióban is előadom majd. A japán előadás karmestere egyik példaképem, a 95 éves Herbert Blomstedt lesz.

• A szólókarrier mellett zeneszerzőként és karmesterként is tevékenykedik, sőt van, hogy egyetlen koncerten belül ölti magára mind a három szerepet. Hogyan találja meg az egyensúlyt?

 

 

 

Nos, talán ez is a régizenéből ered. Számomra a zenész szó univerzális jelentéssel bír, és egyáltalán nem ördögtől való, ha egy szólista vezényel, vagy éppen saját műveket is ír. Ez a három tevékenység csak az utóbbi időben vált el ennyire határozottan egymástól, ami azt is jelenti, hogy javarészt megszűnt a párbeszéd. Számomra a hiteles előadás érdekében elengedhetetlen a közös gondolkodás. Szólistaként és karmesterként is nagyon szeretek például Daniel Barenboimmal, Vladimir Ashkenazyval és Bogányi Tiborral is együtt dolgozni, akik amellett, hogy karmesterek, nagyszerű hangszeres művészek is. Kiváltságos helyzet az is, ha egy szerzővel élőben lehet egyeztetni a zenei elképzeléseket.

• Egyforma terhelést jelentenek a különböző feladatok?

A következő időszakban inkább a komponálás van előtérben. Jelenleg a 3. szimfóniámon dolgozom, amit Ian Bostridge tenornak ajánlok, illetve születőben van egy fuvolaverseny is. Sok feladatom van a Turkui Filharmonikusok zenei vezetőjeként, viszont nagy öröm, hogy az együttes hamarosan egy új, most épülő, modern koncertterembe költözhet. Természetesen szólókoncertjeim is lesznek, Beethoven és Prokofjev összes zongoraszonátáját fogom előadni a közeljövőben.

 

Az interjút a Papageno készítette 2022-ben

 

. . . 

 

 

KODÁLY-BÉRLET AZOKNAK, AKIKNEK ANYANYELVÜK A ZENE

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 19.00 ÓRÁTÓL PÉCSETT A KODÁLY KÖZPONTBAN

A Kodály Központ komolyzenei kínálatának gerincét adó csütörtök esti Kodály-sorozat hangversenyei végigkísérik a zenebarátokat a szeptembertől júniusig tartó évadon. A bérlet a színeket hangokban megragadó Szkrjabin és Dante túlvilágának képeit zenében megformáló Liszt művei nyitják. Októberben elmerülhetünk Beethovennel az ember természetes közegét nyújtó, élhető vidéki környezetben. A Pannon Filharmonikusok ősszel a bécsi Musikverein Aranytermében játszik.

 

A BÉCSI ZENESZERZŐ, LICKL GYÖRGY ÁLTAL 210 ÉVE ALAPÍTOTT PÉCSI EGYÜTTESNEK KÖSZÖNHETŐEN A BÉCSI ÉS A PÉCSI ZENEKULTÚRA, A „BÉCSISÉG” ÉS A „PÉCSISÉG” ÚJRA TALÁLKOZIK NOVEMBER DEREKÁN.

Decemberben tiszta forrásból merítünk: Bartók Béla már bizonyítottan egyetemes és Eötvös Péter világszerte örömmel játszott művei az emberi és művészi tisztaság lenyomatai. A téli borongós estékben lélekemelő, az élet sötétségében is fényt találó és nyújtó Grieg- és Dohnányi- művekből töltekezhetünk. A tavasz egy különleges művészeti egymásra találásra nyújt páratlan példát: első alkalommal hangzik el egy estén Bartók összes hegedűre írt nagyzenekari darabja. Az előadói és zeneszerzői bravúr portrét is nyújt arról a művészről, akinek mind emberi, mind művészi nagyságának méltó elismerésében közös feladatok várnak ránk. És kiről is szólhatna a május, mint a Nőről, akinek ajándékba írt zenéje és leleményes fantáziája elevenedik meg a koncerten. A sorozatot záró hangverseny már a nyarat és a tengert idézi, és a plusz egy koncert a legnagyobb csoda, A Teremtés részesévé emeli a hallgatót. A sorozatban elhangzó versenyművek a virtuóz kéz és a zenében elmerült lélek találkozásaként a legkiválóbb művészek tolmácsolásában szólalnak meg.

 

Bérletárak: Teljes ár: 27.400, 23.400, 18.400 Ft; Diák/nyugdíjas: 22.900, 19.700, 17.500 Ft

IDE KATTINTVA megnézem a Kodály-bérlet koncertsorozatának részleteit.

 

ITT PEDIG a zenekar összes 2022-23-as bérletsorozatáról olvashatok! 

 

 

 

 

Szeretne többet tudni a művészről?

 

Olli Mustonen

 

a Turkui Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere különleges helyet foglal el napjaink zenei univerzumában. Olyan nagy mesterek nyomában jár mint  Rahmanyinov, Busoni vagy Enescu, így több zenei kvalitást is ötvöz magában - a zeneszerezést, a zongorista és kamesteri létet egyedülálló módon tartja egyensúlyban, sőt időnként mindhárom minőségben megjelenik egy-egy hangversenyen.

Mustonen lenyűgöző pályát tudhat maga mögött, és zenei meglátásait már több igen neves zenekar hangversenyein kamatoztatta, úgymint a Berlini Filharmonikusok, a New York-i és a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a Clevelandi Szimfonikus Zenekar, a Concertgebouw Zenekara, a Marinszkij Színház Zenekara, az Orchestre de Paris és több londoni együttes.

Hanau város Hindemith Díját 2019-ben kapta meg. Zongoraművészi és karmesteri működésének alapja zeneszerzői tevékenysége. Gyakorta adja elő saját kamarazenei darabjait, például a Taivaanvalot (Mennyei fények) című tenor hangra, csellóra és zongorára írt művének ősbemutatója a Muziekgebouw-ban volt Amszterdamban. Maga Mustonen játszott zongorán, míg Ian Bostridge és Steven Isserlis voltak partnerei. A darabot később a londoni Wigmore Hallban és Hong Kongban is előadták. Vonós szextettjének ősbemutatója a bonni Beethoven Fesztivál keretein belül volt 2020 feburárjában.

Turkuban végzett munkája mellett, ebben az évadban többször is visszatér a Camerata Zürichhez, csakúgy, mint a Prágai Filharmonikus Zenekarhoz, az RSO Wien zenekarhoz Martinu 3. Zongoraversenyének erejéig Elim Chan partnereként. A későbbiekben hármas minőségben áll majd a brazil közönség elé: vezényli az Orquesta Filarmonica de Minas Gerais-t, játssza Mozart C-dúr zongoraversenyét (no. 25), ill. a hangversenyt egyik saját művével nyitja meg, melynek címe a Petajavesi régi templom. Londonban, Milánóban és Torinóban is a partnere Steven Isserlis.

Olli Mustonen hivatalosan az elmúlt évadban kezdte meg a Turkui Filharmonikus Zenekar vezetését, ahol már korábban is többször volt lehetősége vezényelni, így a zenészekhez már erős kapocs fűzte. Most Beethoventől Bartókig és Rautavaaráig bővíthette repertoárját. Bartók 1. zongoraversenyét játszotta továbbá a Tonhalle Orchesterrel Zürichben Paarvo Järvi vezénylete alatt, illetve kamaramuzsikált a híres Lockenhausen Fesziválon Ausztriában. Idejének jelentős részét tölti Finnországban, így többek közt a Finn Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Helsinki Filharmonikusokkal és a Jyväskyläi Szimfonikus Zenekarral is fellépett.

Zongoraművészként Olli Mustonen fellépett a Diaghilev Fesztiválon Permben, a Drezdai Zenei Fesztiválon, a Cal Performances kereitein belül Berkley-n, a chicagói Symphony Centerben, a New York-i Zankel Hallban és Sydneyi Operaházban. Steven Isserlis-szel Mustonen több mint harminc éve játszik együtt. 2019-ben a Hyperion gondozásában orosz csellóra és zongorára írt műveket vettek lemezre.

Beethoven, Prokofjev és Bartók zongoraversenyi különösen közel állnak Olli Mustonen szívéhez, és ezek mindegyikét a világ vezető zenekaraival vitte színpadra. Repertoárjának része még tovább Respighi Concerto in modo misolidio című műve melyet a Finn Rádió Zenekarával és Sakari Oramóval rögzített az Ondine kiadó gondozásában. Nem régiben fejezte be Bartók és Prokofjev zongoraversenyeinek felvételét szintén az Ondine égisze alatt.

Olli Mustonen Helsinkiben született, és ott is kezdte meg zongora-, csembaló- és zeneszerzés tanulmányait öt éves korában. Kezdetben Ralf Gothoni, majd Eero Heinonen irányítása alatt tanult zongorázni, zeneszerzést pedig Einojuhani Rautavaara osztályában.

 

 

Vissza