Idén 10-től indul a visszaszámlálás, ami azt jelenti, hogy a Mesterek és Tanítványaik programba 10 tehetséges növendék került be és kapott lehetőséget szólistaként bemutatkozni széles közönség előtt a Kodály Központ színpadán a június 6-i koncerten.

A jelentkezők közül a közönség megszavazhatja kedvencét. A szavazás részletei IDE kattintva olvashatók.
Ismerjük meg jobban Pókai Esztert!

 

- Hogyan került kapcsolatba a klarinéttal?
Édesanyámmal elmentünk a helyi zeneiskolába egy hangszerbemutat órára, ahol hangszer helyett végül tanárt választottam. Sorsszerű volt, a legjobb döntés, amit valaha hoztam. Ő szerettette meg velem a hangszeremet, a zene iránti szenvedélyem, pedig ahogy idősebb lettem, egyre inkább felszínre tört.

- Gyakorlás mellett jut idő a barátokra, kikapcsolódásra?
A zenész lét áldozatokkal jár. Ezzel mindenki tisztában van, amikor erre a pályára lép. A napi kötelezően gyakorlással eltöltött órák száma mellett kevesebb idő marad az olyan dolgokra, mint bulikba járni, vagy csak együtt tölteni a délutánt a barátokkal. A számomra fontos emberek viszont tudják, hogy miközben őket nélkülöznöm kell, én addig a jövőmre készülök, gyakorlok.

- Mit gondol a mesteréről?
Mint ember, és mint tanár is az első számú példaképem Klenyán Csaba. Immár két éve vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy tőle tanulhatok. Számomra fontos, hogy fel tudjak nézni a mesteremre, és a szememben ő testesíti meg mindazt, amit a zenétől várok. Mindig képes motiválni, de azért arra is ügyel, hogy a szükségesnél több dicsérettel ne halmozzon el. Ismeri az erősségeim, gyengeségeim egyaránt, és ennek megfelelően segít a fejlődésemben. Ezalatt a rövid idő alatt neki köszönhetően számos új lehetőség nyílt meg előttem és új tapasztalatokra tehettem szert, amiért nem lehetek elég hálás.

- Milyen a viszonya a sporttal?
Pár évvel ezelőtt hosszútávfutó voltam a bonyhádi atlétikai egyesületnél. Eredményesen szerepeltem, de ami a legfontosabb, szerettem csinálni. A gyakorlás miatt később nem tudtam elég edzésen részt venni és hamarosan abbahagytam a versenyzést, de a futás mindig fontos szerepet töltött be az életemben. Amikor tehetem, elmegyek futni, mert olyankor teljesen ki tudok kapcsolni.

- Melyik a kedvenc zenekari műve?
Csajkovszkij Rómeó és Júlia – nyitányfantázia. Mindig közel álltak hozzám a romantikus zeneművek, a lírai, gyönyörű lassú tételek. A június 6-ai koncerten is egy romantikus zeneszerző: Carl Maria von Weber Concertino című darabját adom majd elő.

- Milyen érzés egy neves szimfonikus zenekarral fellépni?
Immár másodszor van abban a megtiszteltetésben részem, hogy a Pannon Filharmonikusokkal a Kodály Központ színpadán léphetek fel. Három évvel ezelőtt is meghatározó élmény volt az életemben, valószínűleg a legszebb, amelyben valaha részem volt. Remélem, hogy az idei koncert után is életre szóló tapasztalatot szerezhetek.

- Szakmailag milyen jövőt képzel magának?
Amióta először klarinétot fogtam a kezembe arról álmodom, hogy egyszer szólistaként léphetek majd fel hatalmas koncerttermekben. Ez a mostani lehetőség úgy gondolom, hogy az én ugródeszkám, ahhoz hogy a vágyaim valóra válhassanak. A szólista karrier mellett céljaim között szerepel az is, hogy egy neves szimfonikus zenekarba bekerülhessek.

Az interjút Bereczki Lajos készítette. 

 

 

 

Vissza