Az atmoszféra, a hangulat, amit A diótörő címének említése felidéz, mindannyiunk gyermekkori emléke: az ünnepvárás, a Karácsony csillagszórós varázslatának előérzete.

A diótörő, a zenemű, ugyanakkor korok, kultúrák és művészeti területek találkozása is. E.T.A. Hoffmann számos feldolgozást megért, több je-entésréteggel bíró története és P. I. Csajkovszkij sodró, a filmzeneszerzők számára örök inspirációt jelentő zenéje a XIX. század vége óta újabb és újabb megközelítési lehetőségeket kínál.

A Pannon Filharmonikusok új decemberi bemutatója a kortárs vizualitás nyelvén szólítja meg immár a XXI. század közönségét, az animált mozgókép, valamint a kortárs digitális fényművészet lehetőségeinek ötvözésével újragondolva a Diótörő és Marika karácsonyéji kalandját, némiképp az egyes szereplők küldetését is újragondolva.

Az előadás mozgalmas látványvilágának tervezője, rendezője M Tóth Éva Balázs Béla-díjas animációs- és grafikusművész, a megvalósítás művészeti vezetője Tóth Gergely Krisztián ter-vezőgrafikus, motion designer, a kreatív csapat produkciós vezetője Kiss Jenő operatőrművész, az alkotás kivitelezői a Forward Production munkatársai.

Kedves Gyerekek!

Ismeritek a Diótörő történetét? Egyszer régen, sok-sok évvel ezelőtt élt két kisgyerek, Marika és Frici, akik ugyanolyan izgatottan várták a karácsonyt, mint a pécsi kislányok és kisfiúk. Abban az időben nekik még nem volt okostelefonjuk és filmeket sem néztek. A hölgyek gyönyörű hosszú ruhák-ban és kalapokban jártak, az úriemberek frakkot és sétapálcát viseltek. Nem tudtak online csetelni, így elmentek egymáshoz, vendégségekben és bálokban találkoztak, ahol táncoltak és beszélgettek, finomakat ettek, ittak. Egyszer egy gazdag úr, akit Stahlbaumnak hívtak, vendégséget rendezett karácsony este. Sűrűn hullt a hó, a hatalmas és díszes nappaliban gyönyörű karácsonyfa várta az érkezőket. A gyerekek boldogan bontották ki az ajándékaikat. Az egyik vendég, Drosselmeyer, egy ezer-mester volt. Maga készítette diótörő bábut hozott ajándékba. Régen nem a boltban vették a darált diót a dióskalácshoz. A fáról héjastól lehullott gyümölcsöt betették a kis diótörő szerkezet „szájába”, ami összeroppantotta a kemény héját. Ezért látjuk olyan furcsának a diótörő arcát, ijesztőnek az erős fogait. A házigazda kislánya, Marika azonban nem félt a babá-tól. Rögtön megszerette, és magával vitte aludni. Álmában a Diótörő bábu életre kel, herceggé válik és szerelembe esik Marika álombéli alakjával, Mária hercegnővel. Izgalmas fantáziakalandokban vesznek részt: megküzdenek az egerek királyával, elámulnak Cukorországon és a különböző táncokat járó babák birodalmán. Marika karácsony reggelén felébred, és boldogan öleli magához az ágya mellett pihenő dió-törő bábut.