1 2 3

Ünnepi díszhangverseny

Dubrovay László: Szerelem, szerelem – 9 dal tenorra és zenekarra – ősbemutató
Kodály Zoltán: Fölszállott a páva (Változatok egy magyar népdalra)

Fekete Attila – tenor

Vezényel: Jankó Zsolt

Koncert várható hossza: 65' 00"
Jegyárak: A hangversenyre a belépés díjmentes. Regisztrációs jegyek a rendelkezésre álló helyek mértékéig a Kodály Központ jegypénztárában személyesen, vagy a Jegymester webáruházban online válthatók!
Jegyvásárlás

A nemzeti ünnepen a Pannon Filharmonikusok hagyományai szerint egykor élt és kortárs magyar zeneszerzők műveiből válogat. Az est karmestere a zenekart első ízben dirigáló Jankó Zsolt lesz.

 

Március 15-én a múlt, a jelen és a jövő tükrébe nézünk. Szembenézünk a márciusi ifjak szándékaival, terveivel, tevékenységével, a szabadság eszméjével, majd szembenézünk magunkkal, hogy hol tartunk most, és szembenézünk a jövővel, hogy milyen kilátásaink vannak. Erre kínál zenei lehetőséget ez az ünnepi hangverseny. Dubrovay László művében a 200 éve született, talán leghíresebb márciusi ifjúval, Petőfi Sándorral találkozhatunk, akinek a szerző kilenc versét dolgozta fel. Ezek a versek nem forradalmiak, inkább szerelmesek, líraiak. Mintha Petőfi személyes hangon szólna hozzánk, hogy nemcsak szabadságharcos, hanem érző ember is volt. A mű egyúttal ősbemutató is, tehát a már ismert versek új színben tűnnek fel, akár új jelentéstartalmakkal. Kodály Páva-variációi a magyar népdalok legrégebbi gyökereihez vezetnek vissza. Az egyes variációk mintegy állomásként jelennek meg egy nagy érzelmi utazásban, melynek üzenete és végkicsengése talán így foglalható össze: van remény!

DUBROVAY LÁSZLÓ 80 ÉVES

 

Dubrovay László Kossuth-díjjal jutalmazott, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 

A Kossuth-díjat műfajgazdag, a magyar zenekultúra élő folyamatosságához harmonikusan illeszkedő egyéni hangú műveiért, a magyar hagyományokból származó zenei elemeket a legújabb komponálási technikákkal, hangkutatási eredményekkel és a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel ötvöző munkássága elismeréseként vehette át 2013-ban.

Bartók–Pásztory-díjjal 1996-ban jutalmazták, Artisjus-díjas, A Nemzet Művésze, Prima díjas alkotó.

 

 

Koncert kép
Koncert kép

 

"1943. március 23-án születtem Budapesten. Négy éves korom óta zongorázom. A Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán végeztem tanulmányaimat zeneszerzés szakon. Diplomát 1966-ban kaptam. Zeneszerzés tanáraim Vaszy Viktor, Szelényi István, Szabó Ferenc és Vincze Imre voltak. Tanulmányaimat 1972-tõl 74-ig Kölnben, Karlheinz Stockhausennél és Hans-Ulrich Humpertnél folytattam. Itt ismerkedtem meg a legújabb hangkutatási eredményekkel, különbözõ komponálási technikákkal és az elektronikus zenével. 1985-ben a berlini Künstlerprogram meghívottjaként Berlinben tartózkodtam. Tanítottam 1966-71-ig a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán, 1971-72-ben a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lehettem, 1974-75-ben a Westdeutscher Rundfunk elektronikus stúdiójában dolgoztam, majd 1976 óta tanítok a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola zeneelmélet tanszakán. Nemzetközi zeneszerzõ versenyen díjat nyertem Stettinben (1973), Triestben (1974), az "Ars electronica"-n Linzben (1992), valamint 1997-ben Budapesten. Erkel-díjjal 1985-ben, Bartók-Pásztory-díjjal 1996-ban, 1998-ban Érdemes mûvész-díjjal tüntettek ki. Számos elektronikus stúdióban dolgoztam: Köln, Freiburg, Berlin, Lüneburg, Bourges, Stockholm, Budapest. Szinte valamennyi mûfajban komponáltam, így operát, táncjátékot, zenekari-, kamara, szóló-, fúvószenekari, kórus-, illetve elektronikus-, computer zenei mûveket."

(Dubrovay László)

Kedves Közönségünk!

Tisztelettel hívjuk fel figyelmüket, hogy a műsorlapot, amit a koncerten szoktunk kiosztani, letölthetik előre innen a honlapunkról, elolvasgathatják az előadás előtt az adott koncert oldaláról. Bízunk benne, hogy idővel kevesebb nyomtatott kiadvánnyal, közösen óvjuk a környezetet!

ENNEK A KONCERTNEK A LAPOZÓS ONLINE MŰSORLAPJA ide kattintva olvasható!

 

 

Koncert kép

PETŐFI SÁNDOR

 

Szerelem, szerelem…

Szerelem, szerelem,
Keserű szerelem!
Miért bántál olyan
Kegyetlenül velem?
Te voltál szivemben
Első és utósó,
Nemsokára készül
Számomra koporsó.
 

Elmegyek az ácshoz,
Fejfát csináltatok,
Egyszerű fejfámra
Csak egy sort íratok;
Fekete betűkkel
Ez lesz írva rája:
"Itt hervad a hűség
Eltépett rózsája."
 

Pest, 1844. december

 

Száll a felhő…

Száll a felhő, magasan, magasan,
Az én rózsám messze van, messze van.
Száll a felhő nyugatra, nyugatra,
A napnak is arra van az utja.
 

Szállj, felhő, szállj a rózsám fölébe,
Mondd, hogy oly bús a szivem, miként te.
Szállj te is, nap, a rózsám fölébe.
Mondd, hogy úgy ég a szivem, miként te.
 

Berence, 1846. szeptember végén

 

Ereszkedik le a felhő…

Ereszkedik le a felhő,
Hull a fára őszi eső,
Hull a fának a levele,
Mégis szól a fülemile.
 

Az óra jó későre jár.
Barna kislyány, alszol-e már?
Hallod-e a fülemilét,
Fülemile bús énekét?
 

Záporeső csak ugy szakad,
Fülemile csak dalolgat.
Aki bús dalát hallgatja
Megesik a szíve rajta.
 

Barna kislyány, ha nem alszol,
Hallgasd, mit e madár dalol;
E madár az én szerelmem,
Az én elsohajtott lelkem!
 

Cseke, 1846. október 1 - 7.

 

Oda járok, hova…

Oda járok, hova senki nem megyen,
Hogy a világ szeme észre se vegyen.
Nekiadom ott magam a bánatnak,
Szememből a könnyek csak úgy szakadnak.
 

Soha, soha ilyen őrült szerelem!
Nem tudom én, mit fog tenni énvelem!
Mérföldekre belátom a világot,
Szerelmemben egy lépésre sem látok.
 

Örökös bujdosásban van a lelkem,
Egyre űzi nyughatatlan szerelmem,
Hol lesz, hol lesz az én megpihenésem?
Öledben-e, lyány, vagy a sír ölében?
 

Szatmár, 1846. október 10. után

 

Reszket a bokor, mert…

Reszket a bokor, mert
Madárka szállott rá.
Reszket a lelkem, mert
Eszembe jutottál,
Eszembe jutottál,
Kicsiny kis leányka,
Te a nagy világnak
Legnagyobb gyémántja!
 

Teli van a Duna,
Tán még ki is szalad.
Szivemben is alig
Fér meg az indulat.
Szeretsz, rózsaszálam?
Én ugyan szeretlek,
Apád-anyád nálam
Jobban nem szerethet.
 

Mikor együtt voltunk,
Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
Most tél van, hideg tél.
Hogyha már nem szeretsz,
Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!
 

Pest, 1846. november 20. után

 

Lennék én folyóvíz…

Lennék én folyóvíz,
Hegyi folyam árja,
Ki darabos utját
Sziklák között járja...
De csak úgy, ha szeretőm
Kis halacska volna,
Habjaimban úszna föl s le
Vígan lubickolva.
 

Lennék vad erdő a
Folyó két oldalán,
Fergetegekkel a
Harcot kiállanám...
De csak úgy, ha szeretőm
Kis madárka volna,
Bennem ütne fészket és ott
Ágamon dalolna.
 

Lennék váromladék
A hegy legtetején,
Bús pusztulásomat
Venném csak könnyedén...
De csak úgy, ha szeretőm
Ott a repkény volna,
Elnyuló zöld karjaival
Homlokomra folyna.
 

Lennék kicsiny kunyhó
A rejtett völgybe' lenn,
Eső-vágta sebbel
Szalmafödelemen...
De csak úgy, ha szeretőm
Bennem a tűz volna,
Tűzhelyemen lassacskán, de
Nyájasan lobogna.
 

Lennék felhődarab,
Összetépett zászló,
A vadontáj fölött
Fáradtan megálló...
De csak úgy, ha szeretőm
Az alkonyat volna,
Búshalovány arcom körül
Pirosan ragyogna.
 

Szalonta, 1847. június 1 - 10.

 

Alkony

Olyan a nap, mint a hervadt rózsa,
Lankadtan bocsátja le fejét;
Levelei, a halvány sugárok,
Bús mosollyal hullnak róla szét.
 

Néma, csendes a világ körűlem,
Távol szól csak egy kis estharang,
Távol s szépen, mintha égbül jönne
Vagy egy édes álomból e hang.
 

Hallgatom mély figyelemmel. Oh ez
Ábrándos hang jólesik nekem.
Tudj' isten, mit érzek, mit nem érzek,
Tudja isten, hol jár az eszem.
 

Diósgyőr, 1847. július 8.

 

Az erdőnek madara van…

Az erdőnek madara van,
És a kertnek virága van,
És az égnek csillaga van,
S a legénynek kedvese van.
 

Virítsz, virág, dalolsz, madár,
És te ragyogsz, csillagsugár,
S a lyány virít, dalol, ragyog...
Erdő, kert, ég, legény, boldog.
 

Hej elhervad a virágszál,
Csillag lehull, madár elszáll,
De a leány, az megmarad,
A legény a legboldogabb.
 

Pest, 1847. június 14 - 30.

 

Ilyen óriást, mint…

Ilyen óriást, mint
Én vagyok, ki látott?
Ölemben tartom az
Egész mennyországot!
Borúlj rám, borúlj rám,
Édes mennyországom,
Felhőtlen szép egem,
Fényes napvilágom!
 

Istenem, istenem,
Miért is teremted
Olyan parányinak
Az emberi keblet?
Boldogságom nem fér
Igy egészen belé,
El kell tékozolnom,
El kell sírnom felét.
 

Megjövendöltem én,
Hogy boldog leszek még,
Hogy a bú nálam csak
Átútazó vendég.
Elmentél, messze is
Jársz immár, búbánat,
Csak eredj! képpel sem
Fordulok utánad.
 

Nézd, kedvesem, nézd, a
Nap még le sem mene,
Mégis már javában
Szól a filemile.
De hiszen ez nem is
Madár danolása,
Hanem csókjaidnak
El-elcsattanása.
 

Mint szelíd tavaszi
Eső a rónára,
Ugy hulldogál csókod
Ajkamra, orcámra,
Mindenik cseppjéből
Egy-egy virág terem...
Csókzáporos tavasz!...
Virágos szerelem!...
 

Szatmár, 1847. augusztus

 

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.

Különleges zárvatartási napok IDE kattintva.

Nyitvatartás:

Hétfőtől péntekig: 
10.00–18.00 óráig

A telefonos érdeklődéseket a 72/500-300-as telefonszámon tudjuk fogadni hétfőtől péntekig 10.00 és 18.00 óra között.

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Tátrai Blanka
értékesítési menedzser
tatraipontblankakukacpfzponthu

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
Tel.: +36 30 222 7992