1 2 3

Maxim Vengerov és a Pannon Filharmonikusok

Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek 2022

Antonín Dvořák: Karnevál nyitány, Op. 92
Szergej Szergejevics Prokofjev: I. (D-dúr) hegedűverseny
Bartók Béla: Concerto zenekarra

Maxim Vengerov – hegedű

Vezényel: Kovács János

Jegyárak: 3 900 Ft, 5 900 Ft, 7 900 Ft, 9 900 Ft, 11 900 Ft
Jegyvásárlás

A Pannon Filharmonikusok vendégeként lép fel Pécsen és Miskolcon a világhírű hegedűművész, a magyar közönség régi kedvence, Maxim Vengerov. A számos lemezfelvétellel büszkélkedő, Grammy-díjas hegedűművész fantasztikus koncertkarrierje mellett szenvedélyesen tanít, mesterkurzusai – melyeket gyakran online platformon is meghirdet – kivételes látogatottságot érnek el. Az utóbbi évtizedben karmesterként is igen aktív, mások mellett a Torontói és a Montreáli Szimfonikus Zenekart, a Müncheni Filharmonikusokat vagy a Melbourne-i Szimfonikus Zenekart irányítja. 1997 óta az UNICEF jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedik, tiszteletbeli tagja olyan nagy hírű akadémiáknak, mint amilyen a Royal Academy of Music vagy az oxfordi Trinity College. 

Ha össze akarnánk foglalni ezt a műsort, azt mondhatnánk: „Mindent bele!” Dvořák sziporkázó, erőtől és dallamoktól duzzadó Karnevál-nyitánya tavaszi zeneként is kiválóan megállja a helyét, csak ez esetben a jelmezbált maga a természet rendezi ezer virágba és színbe öltözve. Ezt követi Prokofjev Hegedűversenye, amely a maga korában éppen konzervatív dallamossága miatt bukott meg, a mai közönség pedig éppen ezért hallgatja szívesen. Zárásként pedig Bartók Concertója hangzik el, amely egy háború és egy halálos betegség árnyékában született, mégis az optimizmust és a remény győzelmét hirdeti. A műsor mellett az előadói gárda is parádés. Maxim Vengerov, napjaink egyik legünnepeltebb hegedűművésze a szólista, aki a Kodály Központ közönsége előtt is többször fellépett már, illetve Kovács János vezényel, a magyar zenekari élet ikonikus mestere, aki nem csak a közönség, de a zenészek nagy szeretetének is örvend. A Pannon Filharmonikusok pedig most is, mint mindig, mindent megtesz, hogy a műértő pécsi közönség kedvében járjon.

Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek 2022

Koncert kép

Maxim Vengerov a a Kodály Központ első nyilvános hangversenyén 2010. december 9-én vezényelte a Pannon Filharmonikusokat, közreműködött Ránki Dezső a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

„Csodás a terem, de ez a csoda nem csak Pécsé és Magyarországé, hanem a világ kulturális életének része. Sok helyen játszottam már, s kijelenthetem, ez a koncertközpont az élvonalba tartozik. A szépségén túl a logisztikája is kitűnő, az atmoszférája pedig meleg és kellemes. Azt mondják, az építészet a megkövült zene. Nos, itt létrehoztak egy építészeti Stradivarit, amelyen mostantól mindenki játszhat a Pannon Filharmonikusokkal közösen, csak jól kell ezt az összetartozó hangszert megszólaltatni.”  – nyilatkozta Vengerov a fellépés után. Az est végén a ráadásban rövid hegedűjátékkal köszönte meg a közönség tetszésnyilvánítását.

Az első közös koncert ezt megelőzően volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

Antonín Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92

A kompozíció egy háromrészes koncertnyitányciklus (Természet, élet és szerelem) középső darabja. Az első (A természetben, op. 91) és harmadik (Othello, op. 93) ritkábban szólal meg, a Karnevál viszont a hangversenytermek népszerű darabja lett. Brahms is igen kedvelte: „Boldog zene! A hangversenyrendezők hálásak lehetnek érte!” – nyilatkozta. A darab 1891-ben, a zeneszerző különösen termékeny alkotói korszakában keletkezett. A szerzői programismertetés szerint egy magányos vándor érkezik alkonyatkor a városba, ahol karnevál zajlik. A hangszerek hangjába az emberek örömujjongásai keverednek, a résztvevők dalokkal és táncokkal fejezik ki vidámságukat. A középrész (Andantino con moto) visszavezet a merengő vándor perspektívájába. A noktürn jellegű, pasztorális zenében az angolkürt, a fuvola, az oboa, a klarinét és a hegedű kap szólószerepet, és a ringatózó dallamok között többször megszólal A természetben című nyitány pentaton „természet” témája is. Ezután a karnevál alaphangulatában folytatódik a kidolgozási szakasz, majd a visszatéréssel és a kirobbanó erejű kódával vidáman és zajosan zárul a kompozíció.

 

Brahms, Dvořák barátja nagyon kedvelte e remekművet, véleményének hangot is adott: „Boldog zene! A hangversenyrendezők hálásak lehetnek érte!”

A Karnevál nyitány 1891-ben íródott, amikor a szerző alkotóereje és karrierje csúcsán tartott. Ebben az időszakban írta sok híres művét, mint például a 8. szimfóniát, a Requiemet valamint a híres Dumky triót.

Ugyanebben az időszakban lett a prágai konzervatórium zeneszerzést oktató professzora, vendégszereplései nagy sikert hoztak számos európai városban.

A Karnevál nyitány szerkezete a klasszikus szonátaformáét követi, azonban a kidolgozási rész előtt egy ellentétes karakterű, lassú közjátékot iktat be a szerző. A főtéma a - szintén Dvořák által komponált - Szláv táncok virtuozitását és vitalitását idézi meg, hirtelen egy hatalmas forgatagban találjuk magunkat. A széles ívű, bőven áradó melléktéma először a hegedűkön, később a fafúvósokon jelentkezik.

A szerző által ismertetett program szerint egy magányos vándor érkezik alkonyatkor a városba, ahol egy karnevál zajlik. A hangszerek hangjába az emberek örömkiáltásai keverednek, a karneválban részt vevők dalokkal és táncokkal fejezik ki vidámságukat. A középső rész egy rövid időre visszavezet a merengő vándor lelkiállapotába. A noktürn jelleget öltő, lassú, pasztorális zenében a festői szépségű fafúvós szólók és a hegedű kerül előtérbe, miközben az ide-oda ringatózó dallamok között többször is felcsendül A természetben című nyitány híres pentaton témája is. A kidolgozási rész a karnevál alaphangulatában folytatódik, majd a visszatéréssel és a kirobbanó erejű, rendkívül virtuóz kódával a karneváli hangulatot megidéző örömujjongással és nagy zajjal zárul a kompozíció.

 

Szergej Prokofjev: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 19

Az 1. hegedűverseny kompozíciós munkálatai 1915-ben kezdődtek, ám a Játékos című opera befejezése miatt Prokofjev egy időre félretette. A darab végül 1917-ben készült el, ősbemutatója öt évvel később Párizsban volt. A Párizsi Opera Zenekarát Serge Koussevitzky vezényelte, szólistaként Marcel Darrieux működött közre. A premieren jelen volt Szigeti József, a hegedűművészt lenyűgözte a darab, és azonnal elhatározta, hogy repertoárjára veszi. A következő évben eljátszotta Prágában, majd egy sor európai nagyvárosban és az Egyesült Államokban is. A mű a párizsi premierközönség előtt nem aratott sikert, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a francia publikum ekkoriban a látványos érdekességekre, a karcosan modern stílusú darabokra volt inkább kíváncsi, számukra Prokofjev hegedűversenye már-már romantikus hangvételűnek hatott. Nem véletlen, hogy a francia zeneszerző, Georges Auric mendelssohni stílusúnak tartotta. A darab első oroszországi előadására zongorakíséretes formában került sor, a zongoránál Vladimir Horowitz foglalt helyet, a hegedűszólót az akkor tizenkilenc éves Nathan Milstein játszotta: „Ha ilyen zongorista van melletted, akkor nincs szükséged zenekarra” – emlékezett vissza.

 

Bartók Béla: Concerto, Sz. 116, BB 123

A Serge Koussevitzky és a Bostoni Szimfonikusok felkérésére komponált Concerto bemutatójára Bartók rövid ismertetőt írt: „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos sirató-énekétől a zárótétel életigenléséig. E szimfóniaszerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek, hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus kezelésmódja magyarázza. A virtuóz hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato szakaszaiban jelenik meg (rézfúvó hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának perpetuum mobile-szerű futamaiban (vonósok), és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, briliáns passzázsokkal.” A kompozícióban – Bartóktól szokatlanul – sokféle idézet, illetve idézetszerű anyag található. Az Elégia döbbenetes erejű siratóját például A kékszakállú herceg várának egyik jellegzetes hangzásképe vezeti fel (Könnyek tava). A Megszakított közjáték (Intermezzo interrotto) címében egy Debussy-prelűdre utal, melyet Bartók játszott is (La sérénade interrompue). A nevezetes Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország dallama operettes nótasláger, amely Bartók kezében valósággal felmagasztosul. A bárdolatlan, agresszív és torz nóta, mely a szerenádjelenetet megzavarja, szintén operettmelódia, ám Bartók valószínűleg nem eredeti formájában, Lehár Ferenc darabjából, A víg özvegyből ismerte, hanem ahogy Sosztakovics is idézi a 7. szimfóniában.

Világhírű együttesek, zseniális szólisták, különleges bemutatók, igazi fesztiválhangulat országszerte – Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Koncert kép

a MÜPA szervezésében.

Koncert kép

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
+36 72 500 300
jegypenztar@pfz.hu

Nyitvatartás
H–Cs: 10.00–18.00
P: 10.00–18.00
Szo–V: zárva, nyitás csak rendezvény esetén annak kezdete előtt másfél órával

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Potyondi Linda
értékesítési menedzser
potyondi.linda@pfz.hu 
+36 30 866 2310

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
+36 30 222 7992