1 2 3

friss & csábító Szabad egy táncra?

Alberto Ginastera: Estancia – Négy tánc, Op. 8.a
Astor Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
Manuel de Falla: A háromszögletű kalap – teljes balettzene

Meláth Andrea – mezzoszoprán
Giovanni Guzzo – hegedű
Tandi Zsófia – táncművész
Biri Gábor – táncművész
Nagy Írisz – Harangozó-díjas - koreográfus

Vezényel: Bogányi Tibor

Koncert várható hossza: 120 perc
Jegyárak: 2990, 3990, 4990 Ft, 6-18 éveseknek díjmentes jeggyel látogatható!
Jegyvásárlás

Új bérletes sorozatunk, a péntek esti Flört nyitányaként táncos közreműködőkkel keltjük életre a háromszögletű kalapot. Ilyen még nem volt, mi is kíváncsian várjuk mi sül ki Bogányi Tibor elképzeléséből!

 

ASTOR PIAZZOLA 100' - születésének évfordulóján a világhírű muzsikus munkássága előtt is tisztelgünk

Astor Pantaleón Piazzolla (1921-ben született, 1992-ben hunyt el) argentin zeneszerző, harmonikás, zenekarvezető, aki nyolc évesen kezdett el bandoneónon játszani. Tizenkét évesen kezdett klasszikus zenét tanulni a magyar származású Wilda Béla zongoristától.

Gyermekkorát Bronxban töltötte. 1937-ben tért haza, majd Buenos Airesbe költözött. 1940-ben Arthur Rubinstein összehozta Alberto Ginastrerával. Piazzolla megismerte a kortárs zeneszerzők műveit. Szimfóniákat, concertókat, szonátákat és kamarazenét komponált. 1954-ben egy párizsi ösztöndíjjal Nadia Boulanger növendéke lett.1986-ban César-díjat kapott az El Exilio de Gardel című film zenéjéért. Életművével a tangót és a bandoneónt a komolyzene részévé tette. Gidon Kremer (egykor szovjet) hegedűművész Piazzollát népszerűsítő tevékenysége nagyban hozzájárult ehhez.

Zenéjére legnagyobb hatással a tangó, a dzsessz és Johann Sebastian Bach volt. Mind összhangzattanilag, mind formailag rengeteg hasonlóság fedezhető fel Bach és Piazzolla zenéje között. Több mint ezer zenedarabja maradt fenn, amelyeket a nagy koncerttermektől a kis klubokig világszerte előadnak.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Egy estényi spanyol és dél-amerikai zene, sok tánc, napsütés, távoli tájak, szerelem, ritmus, szenvedély. Az este szerzőiben az a közös, hogy mindhárman spanyol anyanyelvűek, és mindhárman a 20. században alkottak. Sőt, Piazzolla Ginastera tanítványa is volt. Az Estancia egy Pampán álló tanyán kibontakozó szerelmi történet, Piazzolla Négy évszaka a Buenos Aires-i nagyvárosi évszakokon tangózik végig, de Falla balettje pedig egy spanyolországi flört történetét meséli el.

Az Estancia voltaképpen a magyar tanya szónak felel meg, a cím pedig onnan származik, hogy az eredeti egyfelvonásos balettzene egy argentin tanyán játszódó történetet jelenít meg, ahogyan egy városi legény belecsöppen a vadnyugat világába és szerelmes lesz egy ottani lányba. A balett öt jelenete a nap öt szakaszában játszódik a hajnaltól az éjszakáig. Ginastera érzékletesen festi le a Pampák világát, és azok táncait. A balettből készült szvit négy táncot tartalmaz, afféle szimfóniává konstruálja a balett történetét.

A dél-amerikai lüktető, táncos életérzés csak tovább fokozódik a tangó királya, Astor Piazzolla világhírnek örvendő művében. Piazzolla egyszerre aknázza ki a négy évszak, a természet, a tánc, a körforgás lehetőségeit, és reflektál – időnként némi iróniával – a másik azonos című slágerre, Vivaldi Négy évszakjára. Ilyen például, amikor a Buenos Aires-i nyár közepén feltűnik Vivaldi Telének második tétele – tudniillik az ottani nyár idején Európában tél van.

Manuel de Falla balettzenéje már Európában játszódik, eredetileg a Gyagilev-balett számára készült. A vásári komédia alapján készült történetet 1919-ben Picasso által tervezett jelmezben és díszlettel mutatták be. A történet tanúsága szerint a kormányzó (a háromszögletű kalap jelen esetben státuszszimbólum) el akarja csábítani a szép molnárnét, de ő cselt eszel ki ellene, és táncával addig vezeti, míg az a vízbe nem esik. A balettet viszonylag ritkán lehet színpadon látni, és hangversenyen is jellemzően csak részleteket játszanak belőle. Ezen az estén a teljes változat hallható lesz.

A produkció a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Alberto Ginastera: Estancia – Négy tánc, Op. 8.a
I. Los trabajadores agrícolas – II. Danza del trigo – III. Los peones de hacienda – IV. Danza final (Malambo)

Alberto Ginastera (1916-1983) argentin zeneszerző, Buenos Airesben született egy katalán anya és egy olasz apa gyermekeként. Első tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1945-47-ben az Egyesült Államokban tanult. Ezt követően újra Argentínában tevékenykedett, de 1968-ban végleg elhagyta szülőföldjét, előbb az Egyesült Államokba, majd Svájcba emigrált. Estancia című, egyfelvonásos balettzenéjét 1941-ben írta, mely életművében a középső pályaszakaszára, a szubjektív nacionalizmus korszakára esik. Az Estancia voltaképpen a magyar tanya szónak felel meg, a cím pedig onnan származik, hogy a balettzene egy argentin tanyán játszódó történetet jelenít meg, ahogyan egy városi legény belecsöppen a vadnyugat világába és szerelmes lesz egy ottani lányba. A balett öt jelenete a nap öt szakaszában játszódik a hajnaltól az éjszakáig. Ginastera érzékletesen festi le a Pampák világát, és azok táncait. A balettből készült szvit négy táncot tartalmaz, afféle szimfóniává konstruálja a balett történetét. Ez a szvit már nem a balett történéseire koncentrál, hanem a táncok karakteres megjelenítésére, hiszen színpad és táncosok nélkül a zenei karakter válik a legfontosabb kifejezőeszközzé. Az első tétel robosztus zenéje a mezőgazdasági munkások táncát állítja elénk. A második, lírai hangulatú tánc neve búzatáncként fordítható. Ez a zene nem is annyira tánc, mint inkább filmzene, könnyedén beemelhető lenne egy hollywoodi film vadnyugati szerelmi jelenetébe. Ékes bizonyítéka ez a tétel annak, hogy a klasszikus színpadi zene organikus fejlődéssel folytatódott a film világában, és ez a zenei világ kölcsönhatásban maradt a koncerttermi művekkel is. A harmadik tánc ismét szilaj, a birtok munkásait idézi fel. A záró tánc pedig egy malambo, afféle izgő-mozgó, soha meg nem álló zene.

Astor Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
I. Nyár – II. Ősz – III. Tél – IV. Tavasz

Astor Piazzolla (1921-1992) argentin zeneszerző, aki első zenei tanulmányait a magyar származású Wilda Béla vezetésével végezte, majd éppen abban az évben volt Ginastera tanítványa, amikor az Estanciát komponálta. Piazzolla napjaink egyik legnépszerűbb zeneszerzője, afféle kettős állampolgár a klasszikus és könnyűzene világában, a nyugati és az egzotikus kultúrában. Különösen így van ez a kamarazene világában, ahol a legtöbbeknek felcsillan a szeme, ha kiejtik a nevét. Sok művét szinte még félkész állapotában is elkapkodták az előadók, és ez a népszerűség, illetve a „harmadik világ” adminisztrációjának lassúsága azt eredményezte, hogy műveinek ismertsége megelőzte a kiadókat, és a kompozíciók mindenféle hiteles és hiteltelen változatban, átiratokban, rövidített és felturbózott formában köztudatba kerültek, így sok műve esetében igen nehéz kikutatni az eredetit. Így van ez a Négy évszak Buenos Airesben című művel is, mely eredetileg kamaraegyüttesre, inkább klubok zenéjéül készült, de gyakorlatilag mindenféle formációban lehet vele találkozni. Eredetileg nem is négy évszaknak készült, hanem csak a későbbi Nyár tételt komponálta meg, Melenita de Oro címmel, 1965-ben. 1969-ben nevezte át Nyárrá, és megírta hozzá a Telet, ez pedig már kijelölte a folytatást, hogy a következő évben elkészüljön a Tavasz és az Ősz is. És bár ezek az évszakok Buenos Airesben játszódnak, és mindegyikük alapja a tangó, a mű nem kerülhette el, hogy Vivaldi Négy évszakjával rokonítsák, bár ez többé-kevésbé Piazzolla szándékaival is egyezett. Ugyanakkor a zenekari átirat elkészítésekor Leonyid Deszjatnyikov ráerősített erre a hatásra azzal, hogy a művet vonószenekarra és hegedűszólóra komponálta át, formáját némileg hozzáigazítva a barokk concertók formáihoz, és belecsempészve még néhány direkt utalást Vivaldi zenéjére. Ezt az átiratot Piazzolla már nem hallhatta, így nem tudhatjuk, mennyiben egyezett az elképzeléseivel ez a felfogás. Annyi viszont bizonyos, hogy a tangó királya ebben a változatban sem veszít semmit uralmából, és zenei könnyedségével, humorával minden bizonnyal sok megoldás összeegyeztethető.

Manuel de Falla: A háromszögletű kalap – teljes balettzene

Manuel de Falla (1876-1946) spanyol zeneszerző, bár élete utolsó éveit Argentínában töltötte, ott halt meg, néhány nappal a 70. születésnapja előtt. Zenei tevékenységét zongoristaként kezdte, de egyre nagyobb szerepe lett a komponálásnak. A századforduló éveiben több évet töltött Franciaországban, ami nagyban formálta a zenei gondolkodásmódját, ugyanakkor az andalúziai zene lüktetése szinte minden művében tetten érhető. Az első világháború kitörésekor visszatért Spanyolországba, Granadában telepedett le, és megkezdődött egyik legtermékenyebb zeneszerzői korszaka. Ebből a korszakból származik ez a balettzenéje is, mely Spanyolországban játszódik, és eredetileg a Gyagilev-balett számára készült. A vásári komédia alapján készült történetet 1919-ben Picasso által tervezett jelmezben és díszlettel mutatták be Londonban. A történet tanúsága szerint a kormányzó (a háromszögletű kalap jelen esetben státuszszimbólum) el akarja csábítani a szép molnárnét, de ő cselt eszel ki ellene, és táncával addig vezeti, míg az a vízbe nem esik. A balettet viszonylag ritkán lehet színpadon látni, és hangversenyen is jellemzően csak részleteket játszanak belőle. Ezen az estén a teljes változat hallható. A zene felvonultatja De Falla legtöbb arculatát, áttetsző hangszerelésében a zenekar egy hatalmas gitárként szólal meg, kellően érzelmes, drámai, ugyanakkor humoros (egy ponton még Beethoven Sors szimfóniáját is felvillantja, természetesen karikírozott változatban).

Galéria
A hangverseny támogatói, koprodukciós partnerei
Szeretettel várjuk Önöket a következő évadban!
Bérletvásárlás

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.

Nyitvatartás:

Hétfőtől szombatig: 
10.00 - 18.00 óráig

A telefonos érdeklődéseket a 72/500-300-as telefonszámon tudjuk fogadni hétfőtől szombatig 10.00 és 18.00 óra között.

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Tátrai Blanka
értékesítési menedzser
tatraipontblankakukacpfzponthu

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
Tel.: +36 30 222 7992