1 2 3

Rossini gála

Élő közvetítés a Müpából

Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban – Nyitány
Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban – Giá d'insolito ardore nel petto
Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban – Ai capricci della sorte
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Nyitány
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Ecco, ridente in cielo
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Pace e gioia sia con voi
Gioachino Rossini: Tell Vilmos – Nyitány
Gioachino Rossini: Tell Vilmos – Ne m'abandonne point... Asile héréditaire
Gioachino Rossini: Tankréd – O patria... Di tanti palpiti
Gioachino Rossini: Hamupipőke – Nyitány
Gioachino Rossini: Hamupipőke – Miei rampolli femminini
Gioachino Rossini: Hamupipőke – Nacqui all'affanno... Non più mesta
Gioachino Rossini: Macska-duett

Láng Dorottya – mezzoszoprán
Kálmán Péter – basszbariton
Horváth István – tenor

Vezényel: Nikolas Nägele

Koncert várható hossza: 90 perc
Jegyárak: Az élő közvetítés ingyenesen megtekinthető lesz a PFZ honlapjáról, vagy egyenesen a YouTube-csatornáján, illetve természetesen a Müpa honlapján: https://www.mupa.hu/media/mupa-home és YouTube-csatornáján: https://www.youtube.com/mupabudapest

ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS (STREAM) HOZZÁFÉRÉS

Az előadás a MÜPA és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.

Rossini nevét elég csak kiejteni is, a zenekedvelő emberek ajka máris mosolyra húzódik. Gazdag életműve mindamellett, hogy hidat képez Mozart és Verdi operái között, igazodási pontot ad az olasz romantikusoknak, az olasz vidámság szimbólumává is vált. Nem véletlen, hogy a komorabb hangulatú kortársak, például Beethoven vagy Wagner fanyar megjegyzésekkel illették a maga korában is igen népszerű szerzőt. Ugyanakkor nem lenne máig a repertoár kedvelt szelete a Rossini életmű, ha csupán olcsó bohózatokból állna. A sziporkázó hangzás és virtuozitás mellett a plasztikus érzelemábrázolás és a mély gondolatok is részét képezik Rossini zenéjének, csak éppen más köntösben, mint azt az opera seriákban, vagy az Alpoktól északra megszokhattuk. Ezen az estén Rossinivel találkozhatunk, de nem egy művén keresztül, hanem különböző operák áriáiban és nyitányaiban. Afféle különös ínyencség ez a műsor, hiszen a színpadi cselekmény, recitativók és mellékszálak nem szakítják meg a méltán kedvelt tételeket, hanem azok szoros egymásutánban követik egymást.

 

A hangversenyen Gioacchino Rossini (1792-1868) áll előttünk zeneszerzőként, méghozzá öt különböző operájának részleteivel.

 

Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban
Nyitány – Già d'insolito ardore nel petto - Ai capricci della sorte


Elsőként az Olasz nő Algírban című operájával találkozunk, melyből a nyitány egy ária és egy duett hangzik el. A mű bemutatójára a szerző 21 éves korában került sor, és egyike lett a három leggyakrabban játszott Rossini vígoperának, ezáltal mintegy triádot alkotva a ma este szintén hallható Sevillai borbéllyal és Hamupipőkével. A kétfelvonásos opera nyitánya önálló zenekari számként is népszerűvé vált. A cselekmény a bohózatok tipikus világából merít: Musztafa bej megunja feleségét, és az egyik rabszolgájához akarja hozzáadni, magának pedig Itáliából új feleséget hozatni. A rabszolga és az új feleség azonban túljárnak az eszén, addig játszatják vele a hatalom létező és nem létező feladatait, mígnem mindketten megszöknek az udvarából, a bej pedig kénytelen visszafogadni első feleségét. A nyitány után Musztafa egyik áriáját hallhatjuk, majd Taddeo és Isabella (az olasz nő és idős, ámde szerelmes kísérője) kettősét.

Gioachino Rossini: A sevillai borbély
Nyitány – Ecco, ridente in cielo – Pace e gioia sia con voi

Újabb operanyitány és újabb opera, A sevillai borbély következik. Ez a sziporkázó módon megkomponált színpadi bonyodalom Rossini talán legnépszerűbb operája volt a maga korában is. Beethoven állítólag meg is jegyezte bécsi találkozásukkor, hogy Rossini csak maradjon a kaptafájánál és írjon még sok Sevillait. A komorságra hajlamos Beethoven ugyanis felismerte Rossini zsenialitását, ugyanakkor érthető ellenérzéssel viseltetett olasz pályatársa „kajlasága” iránt. Ebben az operában található Figaro híres belépője, amely ma ugyan nem hangzik el, de a műnek ezt a tételét jó eséllyel az opera világában járatlan hallgató is ismeri. A mű szintén az ifjú Rossini műve, bemutatója 1816-ban volt Rómában, és 1820-ban már Pesten is előadták németül, majd 1837-ben a Pesti Magyar Színház létrejöttének évében magyarul is a közönség elé került. Ebben az operában Bartolo doktor féltve őrzi a világ elől nevelt lányát, Rosinát, akit Almaviva gróf szeretne feleségül venni. Változatos cseleket eszel ki, hogy a házba férkőzzék, de minduntalan meghiúsul a terve, az opera végére azonban mégiscsak sikerül, sőt, a házba érkező jegyző rögtön hitelesíti is a házasságukat. A nyitányt a mai hangversenyen előbb Almaviva áriája követi, majd Almaviva és Bartolo duettje hangzik el.

Gioachino Rossini: Tell Vilmos
Nyitány – Ne m'abandonne point... Asile héréditaire

A hangverseny folytatásában a Tell Vilmos című operából halljuk a nyitányt és egy áriát. Ez a mű 1829-ben keletkezett, és bár az akkor 38 éves Rossini már csaknem 40 opera megkomponálásán volt túl, ez a mű lett utolsó operája, mivel életének hátralévő 39 évében súlyos depresszióval küzdött, és bár nem voltak teljesen terméketlenek ezek az évek, több operát már nem komponált. A francia nyelven íródott és Párizsban bemutatott opera még az előbb említett Sevillainál is hamarabb jutott Magyarországra, már 1830-ban bemutatták. Az opera nyitánya mára kilépett a hagyományosan értelmezett komolyzene és opera világából, Figaro belépőjéhez hasonlóan szinte mindenki ismeri, hiszen gyakran idézik filmekben, rajzfilmekben, sőt, reklámokban is. Ennek ellenére az opera ritkán hallható, mivel csak a zenei anyag több mint négy óra, és több olyan tétel is van benne, ami alig teljesíthető követelményeket támaszt az énekesekkel szemben. A librettó Schiller drámája alapján készült, a történet Svájcban játszódik. Itt nem holmi bohózatról van szó, hanem egy szabadságharcról. A nyitány után Arnold áriája hangzik el, akinek apját megölette a zsarnok, ugyanakkor az elnyomó rezsimből származó hercegnőbe szerelmes.

Gioachino Rossini: Tankréd
O patria... Di tanti palpiti

A Tankréd című operából csak egyetlen tétel hangzik el. Ez az opera szintén 1813-ban keletkezett, Velencében mutatták be, és Rossini két befejezést is komponált hozzá, egyet happy enddel, és egy másikat tragédiával. Az alaptörténet itt is két ellenséges nép tagja közé szövődő szerelemről szól. Az operát manapság ritkán játsszák, de az első felvonásban elhangzó, szenvedélyes, Di tanti palpiti kezdetű ária, az opera leghíresebb tétele gyakran hallható önállóan is.

Gioachino Rossini: Hamupipőke
Nyitány – Miei rampolli femminini – Nacqui all'affanno... Non più mesta

A hangverseny zárásaként a Hamupipőke című opera nyitánya és két áriája hangzik el. Bár az 1817-ben bemutatott opera először megbukott, aztán nagy sikernek örvendett, egy időben Rossini legnépszerűbb operájaként is emlegették, Magyarországon csak nagy késéssel mutatták be. A mű cselekménye a közismert mesén alapszik, de Rossini ragaszkodott hozzá, hogy a műben minden fantasztikus elemet mellőzzenek, ezáltal jóval valóságszerűbbé téve a történetet. Ebben a történetben nincsen tündér, üvegcipellő, éjféli átváltozás, csak álruhás herceg és álruhás cselédlány. A lényeg azonban változatlan, a herceg a széplelkű Hamupipőkébe szeret bele, nem a kevély mostohanővéreibe.

 

Szeretettel várjuk Önöket a következő évadban!
Bérletvásárlás

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

Nyitvatartás a 2020. november 10-i Covid-rendelkezések után:
- hétfő-csütörtök: 10.00 - 18.00
- péntek: 10.00-16.00
- december 23-tól január 4-ig a pénztár zárva
- streamek ideje alatt zárva - telefonon rendelkezésre állunk

Telefonszám:
0672/500-300

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Tátrai Blanka
értékesítési menedzser
tatraipontblankakukacpfzponthu

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
Tel.: +36 30 222 7992