Johann Sebastian Bach egyházzenéje halála után szűk fél évszázadon át csipkerózsika álmát aludta. A 19. század elején azonban a berlini Singakademie tevékenységének, illetve Felix Mendelssohn-Bartholdy revelációszerűen ható bemutatóinak köszönhetően újra az érdeklődés középpontjába került, sőt, egyes művek az akkoriban kialakuló klasszikus kánon részévé válva több emberhez jutottak el, mint arról a kisvárosi zeneigazgatói és kántori pozíciókat betöltő Bach valaha is álmodhatott. A Pannon Filharmonikusok az elhunytak emlékére rendezett hangversenyén a halál és az elmúlás témakörét érintő vokális művei csendülnek fel a német zeneszerző két periódusából: a BWV 12-es és Anh. 159-es művek weimari, a 157-es és 229-es kompozíciók korai lipcsei éveiben keletkeztek. A hangversenyt egyik utolsó hangszeres művéből vett részletek színesítik: a Musikalisches Opfer tíz kánont, két fúgát és egy triószonátát tartalmaz, ezeket Bach mind a II. (Nagy) Frigyes porosz király által megadott témára írta.

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerül megrendezésre. 

A koncert előtt 18.00 órától közönségünk a Kodály Központ előtti lépcsősoron mécsesgyújtással emlékezhet elhunyt szeretteire.