1 2 3

Kodály Zoltán: Háry János – PFZ'210 & Bóbita'60 – Élmény az egész családnak!

Háry egy kamukirály? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató tár fel izgalmas összefüggéseket - nem csak szülőknek! "Nagyszerű eszköz ez a képzelet fejlesztésére, a gazdag fantázia kibontakoztatására, ami azért is jelentős pedagógiai lehetőség, mert mint tudjuk, a képzeletre támaszkodik az emberi akarat. Amit el tudunk képzelni, ahhoz lesz elég motivációnk, erőnk véghez vinni is. Amit el sem tudunk képzelni, az „kép-telenség”, tehát kár is nekilátni… Azt hiszem, nem kell túlságosan megmagyarázni azt, mekkora szüksége van a még bizonytalan önértékeléssel rendelkező gyermeki személyiségnek arra, hogy a képzeletén keresztül az akaratát, az önbizalmát erősítsük. "

Exkluzív ünnepi bábelőadás énekesek, kórus és szimfonikus zenekar közreműködésével a Kodály évben! A 60 éves Bóbita Bábszínház és a 210 éves Pannon Filharmonikusok együttműködésében mindössze három alkalommal látható a nagyszabású produkció a Kodály Központban. Szeretettel várjuk az egész családot!

 

 

 

Háry János kamukirály?

 

Az előadások időpontjait a beszélgetés után mutatjuk!

 

Hamarosan előadásra kerül a Bóbita Bábszínház és a Pannon Filharmonikusok együttműködésében a Háry János című előadás, Kodály Zoltán műve alapján. Igen sokféle dolog juthat eszünkbe a darabról, beugorhat a híres intermezzo, a sok ismert népdal, a naiv, de szerethető történet, és persze a nagyotmondó vitéz, aki a háztetőn vágtat a Luciferrel, áttolja a határőrházat a határon, kedvese eteti az osztrák kétfejű sast, és így tovább. De honnan is ez a nagyotmondás, ami nemcsak a Háryra jellemző, találkozhatunk vele a János vitézben, de akár Münchhausen báró történeteiben is. A pszichológia jól ismeri a gyermekkori jelenséget, amikor konfabulálnak (confabulatio – jelentése „meseszövés”, a fabula, azaz kitalált történet, mese kifejezésből), azaz lódítanak, képzeletbeli történeteket mesélnek el valós eseményként. A témában Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval beszélgettem. Aki történetesen az édesanyám.

Uzsaly Bence: Hogyan függ össze a gyermekek konfabulálása és a nagyotmondás megjelenése a művészetben?

Pécsi Rita: Talán ebben a helyzetben alapvetően nem is tipikus konfabulálásnak nevezhetjük ezt a jelenséget, hanem a fantáziadús nagy mesemondók színes, élvezetes, és rengeteg szimbólummal élő valóságos művészi „előadását” élvezhetjük. Nagyszerű eszköz ez a képzelet fejlesztésére, a gazdag fantázia kibontakoztatására, ami azért is jelentős pedagógiai lehetőség, mert mint tudjuk, a képzeletre támaszkodik az emberi akarat. Amit el tudunk képzelni, ahhoz lesz elég motivációnk, erőnk véghez vinni is. Amit el sem tudunk képzelni, az „kép-telenség”, tehát kár is nekilátni… Azt hiszem, nem kell túlságosan megmagyarázni azt, mekkora szüksége van a még bizonytalan önértékeléssel rendelkező gyermeki személyiségnek arra, hogy a képzeletén keresztül az akaratát, az önbizalmát erősítsük. Ilyen értelemben kifejezetten nagy szükség van arra a művészetben rejlő lehetőségre, hogy például a Háry mesét átélve beleélje magát abba, hogy az idegen seregek legyőzhetők, a senkinek tartott kis magyar legény a „franciák” közt az első lehet, hogy Örzsét nem csábítja el a rang, a gazdagság, és boldogan társul szíve választottjához stb.

Létezik persze egy hasonló jelenség, az úgynevezett fantasztikus realizmus, amit gyakran megfigyelhetünk a nagyobb óvodásoknál és még a kisiskolás években is bőséggel találkozhatunk vele. Ezt azonban semmiképpen nem szabad hazugságnak, még csak nagyotmondásnak sem tartanunk, arról van egyszerűen szó, hogy sok mindent tud vagy hallott már, ösztönösen keresi az ok-okozat összefüggéseket, de ehhez viszont még nem tud eleget, és a hiányzó információkat egyszerűen hozzákölti.

UB: Mikorra szokott ez eltűnni? Mi a helyzet akkor, ha nem tűnik el?

PR: Sok beszélgetéssel, sok kérdezéssel, az ismeretek összefüggésbe helyeződnek, és lassan az is megérik benne, hogy nem tudunk minden kérdőjelet azonnal feloldani, várni kell, tovább kutatni, kérdezni, tanulni…stb. Ez a fajta „hozzáköltés” csak akkor nem tűnik el, ha úgy érzi, hogy mindig mindenáron meg kell felelnie, tökéletes választ kell adnia, hibázni nem szabad, nem tűnhet tudatlannak és így tovább. Akkor ezt a téves viszonyulást kell feloldani.

UB: Háry János már nem gyermek. Miért nem gondoljuk mégsem hazugnak, és nézzük el neki a lódításait? Milyen igény húzódik meg a mögött, hogy a művészet újra és újra kitalált, sőt, irreális történeteket jelenít meg?

PR: Ha a mese igazi és jó, – mint ahogyan ez a Háry történet is az, – akkor a befogadó személy nem a való világ materiális megjelenését keresi, hanem a lélek kimondhatatlan, mégis kikívánkozó mozgásait szeretné átélni, kifejezni. A mesében szinte minden szimbólum. Vágtatok a Luciferrel?  Azaz például uralom a bennem lévő, és a körülöttem dúló lehúzó erőket, felülemelkedve a hétköznapi történéseken – azaz a háztetőn… Megszelídítjük szerelmünk erejével még az idegent is, a kétfejű sas képében, a határőrház pedig nem lehet akadály, vannak olyan rejtett képességeink, amelyekben bízva a lehetetlennek tűnő akadályokat is legyőzzük. De ezekkel mind-mind még csak felületesen érintettük azt a gazdag jelentéstartalmat, amit egy-egy ilyen mesebeli szimbólum megérint bennünk, és ezáltal óriási pszichés energiákat szabadít fel, illetve szavakkal kimondhatatlan szorongásokat, félelmeket old fel.

UB: Lehet rokona a Háry a mai fantasy regényeknek és filmeknek?

PR: A jó regényeknek és filmeknek igen, a kizárólag külsőséges, minél vadabb akciókra, látványos elemek felvonultatására törekvőknek persze nem. A művészet az művészet – mondhatjuk így is.

UB: Miért érdemes a gyermekeket elvinni egy Háry János bábelőadásra, ahol Kodály zenéjével kerül színpadra?

PR: Mert itt több művészeti ág találkozik, fölerősítve egymás eszköztárát, lehetőségeit. Amit a zene tud, azt nem tudjuk szavakkal kifejezni, még akkor sem, ha a szónak és a meseszövésnek igazi mesterei vagyunk is. Ismert példája ennek, amikor Victor Hugo drámájából készült Verdi operát, a Rigolettót bemutatták, jelen volt az író is, és a híres kvartett után ezt mondta: „Ha én is egyszerre beszéltethetnék drámáimban négy szereplőt úgy, hogy a közönség megértse szavaikat, érzéseiket, én is ilyen hatást tudnék elérni.” Nos, ezt tudja Kodály Háryja: a zenével megsokszorozni mindazt, amit színház, a bábszínház, a mese megjelenít, és kifejezni azt is, ami „kimondhatatlan, de nem maradhat kimondatlanul.” – hogy Victor Hugónál maradjunk…

 

Pécsi Rita neveléskutató művészetpedagógiából doktorált, munkássága során nagyon sok kapcsolódása van a zenéhez, tanult és tanít zenét, mivel vallja, hogy "Neveléskutatóként a személyiség hatékony fejlesztése, az érzelmi intelligencia humán tőkévé alakítása érdekel. Legjobban tehát az, hogy hogyan tanítsunk-neveljünk úgy, hogy ne csupán ismereteket, hanem életet alakító tudást és tapasztalatot adjunk át. "

 

 

A Bóbita Bábszínház 2021-ben ünnepelte 60. születésnapját. Ebből az alkalomból egy igazi pécsi, összművészeti előadás születik Kodály Zoltán örök érvényű daljátékából kiindulva, a Bóbita Bábszínház és a 210 éves Pannon Filharmonikusok együttműködésével.

Háry János hangzatos történetei bejárták a világot. Legenda született a huszárból, aki legmesszebb jutott a falujától, így a messziről jött ember azt mond, amit nem szégyell. Ebből a távolságból úgy fest, minden korban szükségünk van – talán már ez is hagyomány – a megszépítő, hangzatos hőstettekre, a fantáziával átszőtt valóságra…

„ELLENTÉTBEN EGY OPERAI FELDOLGOZÁSSAL, A BÁBNAK MÁS ESZKÖZÖKHÖZ KELL NYÚLNIA. NEM KÉPES SZÓLÓ ÉNEKESEK TEHETSÉGÉBEN GYÖNYÖRKÖDNI, NEM KÉPES NAGY KIÁLLÍTÁSÚ TÁNCKAR SZÍNREVITELÉRE. ÉPPEN EZÉRT ÚGY FOGALMAZUNK, HOGY MEGFESTJÜK A ZENÉT. A KÉPEK SZERKESZTÉSEKOR FONTOS SZÁMUNKRA A MESE BURJÁNZÁSÁNAK ÉRZÉKELTETÉSE, A FOLYTONOSAN TEREBÉLYESEDŐ TÖRTÉNET „HALLATLAN” GRANDIÓZUSSÁGA.”

(HALASI DÁNIEL RENDEZŐ)

 

ELŐADÁSOK

 

1.

2022. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK 19.00 

Kodály Zoltán: Háry János – Díszbemutató

JEGYVÁSÁRLÁS ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK IDE KATTINTVA!

2.

2022. MÁJUS 14., SZOMBAT 15.00 

JEGYVÁSÁRLÁS ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK IDE KATTINTVA!

 

 

 

 

 

 

 

Vissza

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.

Nyitvatartás:

Hétfőtől szombatig: 
10.00 - 18.00 óráig

A telefonos érdeklődéseket a 72/500-300-as telefonszámon tudjuk fogadni hétfőtől szombatig 10.00 és 18.00 óra között.

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Tátrai Blanka
értékesítési menedzser
tatraipontblankakukacpfzponthu

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
Tel.: +36 30 222 7992