1 2 3

"A Kodály Központ kihozza a művészből a maximumot"

A 10 éves Kodály Központ köszöntése

 

 

„Isten hozott! Magam is igyekeztem.”

 

A Kodály Központ kihozza a művészből a maximumot

 

Nehéz elkezdeni egy ilyen írást, mert a műszaki szakemberek világához képest a láthatatlan és megfoghatatlan zene képes megváltoztatni még a teret és az időt is. Ahol a száraz fából és fémből készült hegedűnek is lelke van, ott hol kezdődik egy építészeti beruházás? Az alapkőletételnél? Vagy egy álomnál? És hol ér véget? Véget ér-e egyáltalán?

Ha a tíz éves évfordulója kapcsán díjat adnának át a Kodály Központnak, és köszönetet kellene mondanom mindazoknak, akik nélkül nem jött volna létre, nem is tudom kivel kezdeném. Pécs 1811-ben regnáló püspökével, aki Bécsből hívatta Lickl György zeneszerzőt, hogy alapítson zenekart, és ezzel olyan nemzetközi kontextusba helyezte a város zenei életét, ami a mai napig meghatározó? Vagy az Európai Kulturális Főváros pályázat alapítóját, aki az európai színtéren is érvényes kulturális produktum létjogosultságát nem egy ország valódi fővárosához kötötte, így Pécs vezetői mertek fantáziát látni a cím elérésben? A Pannon Filharmonikusok muzsikusainak, akik minden erejükkel megfeszülve dolgoztak azért, hogy a méltó akusztikai környezet célja és motorja legyen a fejlődésüknek? Vagy az építészekkel, akik a természet egy alapképletéhez fordultak inspirációért, és ezzel e zene egyetemes nyelvét a legkiválóbb fizikai közegébe helyezték? Talán maguk sem tudták mit alkotnak valójában.

 

Bublik Róbert fotó

A Kodály Központba mindenki visszakívánkozik, aki az elmúlt tíz évben egyszer is fellépett a színpadon, vagy leült a nézőtéren. Ez az épület áldás a benne alkotóknak. Brahms biztosan mosolygott, amikor nemrég Varga Gilbert által vezényel szimfóniáját hallgatta: minden hangszín és árnyalat hallatszott azon az előadáson, amit a szerző elképzelhetett. Ezt a végeredményt nem a véletlen szülte.

Talán nem sokan tudják, de a muzsikusok munkaidejét ún. szolgálatokban mérik. A szimfonikus zene egyetemes nyelv, és a megszólaltatásához alázatra és együttműködésre van szükség: a zeneszerző, a karmester, a muzsikus, a közönség, a hangszerek és a tér egymást szolgáló részvételére. A zene az ember felett létező. Ahhoz, hogy megszólaljon, együtt és külön-külön is felül kell emelkednünk a saját hangunkon. Ez egy hatalmas összjáték.

A Kodály Központ megvalósulásának története az európai színvonalú emberi együtt gondolkodás és együttműködés története. Sok tényező közös együttállása kellett a létrejöttéhez, de hiszem, hogy - bár támogatta - nem a sors vagy a gondviselés hozta létre, és ezért nem is megismételhetetlen. Mintaprojektté válhatna minden tekintetben. De mi is az, ami példa lehet? A résztvevők igyekezete: mindenki kihozta magából a legtöbbet, csak annyi kompromisszummal, amit az anyagiak feltétlenül megkívántak.

Ha már a Kodály Központ építészeti elgondolásának alapja a Fibonacci számsor, bátorkodom számba venni, hogy mi minden vezetett, és vezethet egy olyan beruházás létrejöttéhez, amelynek a működése felülmúlja a várakozást.

 

2009.08.25. Az alapkőletétel

Bublik Róbert fotó

 

Elsőként kellett vágy és érdem. A Pannon Filharmonikusok művészeti közössége többre vágyott, mint amiben élt. A zenekar 2003-ban kezdte megújulását, szinte egyidőben az EKF2010-es projekt elindulásával, de attól teljesen függetlenül. Egy egyetemi aulában játszott akkor, és a pécsiekben közel 150 éve élt egy igény arra, hogy legyen saját játszóhelye az együttesnek. A zenekar fejlődése erőteljes ütemben haladt, így viszonylag hamar megfogalmazódott, hogy az egyetemi aula nem alkalmas arra, hogy a célként kitűzött szakmai fejlődést, és az ezzel együtt növekvő közönségigényt kielégítse.

Másodikként kellett egy közös felismerés. Bár a zene bárhol, bármilyen fizikai környezetben, akár egy parkban is képes hatást gyakorolni, a professzionális komolyzenei előadás esetén a fizikai környezet meghatározó jelentőséggel bír mind az előadó, mind pedig a befogadó számára. A zenének számos rétege van, ami kizárólag megfelelő akusztikai környezetben képes megszólalni. A hangversenyterem nem egy nagy terem sok székkel, hanem egy, az akusztikai és előadói cél eléréséhez megtervezett épület. A nem kiművelt zeneszeretők körében jellemzően nincs hiányérzet az akusztika iránt, legfeljebb az elegáns környezetet szokták hiányolni, ami szintén fontos. Ugyanakkor a hangversenyteremnek nem az az elsődleges dolga, hogy szép legyen. Egy hangversenyterem atmoszférája és akusztikája a teljes alkotói és előadói folyamatnak minden lépésére hatással van mind pozitív, mind negatív értelemben. Az előadásnak aktív részese maga a terem, így a teljes előadói folyamatot stimulálja. Nem csak Pécsett, bárhol a világban. A jelentősége tehát felbecsülhetetlen. A Pannon Filharmonikusok a saját fejlődési igényéből fogalmazta meg annakidején, hogy a megfelelő akusztikai környezet elengedhetetlen számára.

Harmadikként kellett szándék és vízió. A városvezetés szándéka a zenekar fejlődésének támogatása volt. Az EKF2010 egy olyan városfejlesztési víziót vázolt fel, amelynek alapja a kulturális ipari fejlődés. Az ebben látott potenciál, és az ezzel összefüggésben benyújtott pályázat közelebb hozta a zenekar szakmai jövőképének megvalósítását. 2006-ra, a beruházásokról való döntésre a zenekarnak arra a fejlődési pontra kellett jutnia, hogy bizonyítsa, hogy a hangversenyteremre szükség van. Az EKF2010 és a hangversenyterem katalizátora lett a zenekar fejlődésének. Szinte emberfeletti tempóban zajlott a szakmai és menedzsment munka azokban az években. Maga a beruházás felmerülésének a lehetősége is olyan megtermékenyítő erőként hatott a művészeti munkára, amelyre minden zeneművészeti szervezetnek szüksége lenne.

Körtvélyesi László Körte fotó

 

Negyedikként kellett lehetőség és tudás. Az EKF2010 beruházási volumene mentén végül felmerülhetett egy nemzetközi pályázaton elnyert, zöldmezős beruházású hangversenyterem felépítésének a lehetősége, méghogyha feszes költségvetéssel is. A terem megvalósulása olyan szakmai távlatokat nyitott, melyek mind a mai napig új lehetőségeket rejtenek magukban. Nagyságrendekkel kellett színvonalat emelni az együttes munkájában, hogy mire felépül a terem, felérjünk a nemzetközi és rezidensi szerepköri igényekhez. Pécsnek hagyományosan nagyon erős a kulturális közélete, amely azokban az években különösen aktív volt. Abban azonban, hogy a kulturális víziókból hogyan lehet projektet generálni, és azt hogyan kell végig menedzselni, mind a mai napig kevés a tudás, nem csak Pécsett, országosan. A zenekar és az EKF2010 céljainak összeillesztésében nagy szerepe volt az EKF2010 pályázat szakembereinek. Takács József, Patartics Zorán vagy Szokolai Zsolt nevét mindenképpen fontos megemlíteni ebben a példátlan közös munkában.

Körtvélyesi László Körte fotó

Ötödikként kellett minta. Magyarországon egyedül a Müpa épült kifejezetten hangversenyteremnek, ahol a Pannon Filharmonikusok az első naptól játszott. Kiváló szakmai kapcsolatot ápoltunk és ápolunk a vezetéssel, és gyorsan a magyar zenei élet ügyévé vált a Kodály Központ építése.  Zoboki Gábor tervezőnek, Kiss Imre akkori vezérigazgatónak, Csonka András igazgatóhelyettesnek hatalmas szerepe volt abban, hogy a Müpa a Kodály Központ megvalósítói számára példát mutasson. Szakmai véleményeket, tanácsokat, mintákat adtak, amik hozzájárultak ahhoz a végeredményhez, ami ma áll. A Kodály Központ minősége, a benne létrejövő produkciók és a Pannon Filharmonikusok színvonala a mai napig számos kiváló együttműködést eredményez a Müpával. Káel Csaba, a Müpa jelenlegi vezérigazgatója partnerként tekint ránk. Fontos megemlíteni, hogy sajnos a Kodály Központ elkészülte óta eltelt tíz évben sem épült új hangversenyterem az országban, pedig hazánk zenekultúrája megérdemelné a megfelelő akusztikai környezet adta lehetőségek kiaknázását.

 

Hatodikként kellettek azok az építész tervezők, akik nem csak anyagban és formában, hanem a terem lelkében is gondolkodtak. Meggyőződésem, hogy a Kodály Központ nem lenne akkora hatással a benne dolgozó művészekre és a közönségre, ha a tervezésének az alapja nem a Fibonacci számsor lenne. De nem a számok miatt. Az építészek ugyanis a fülből indultak ki. A zene befogadásának egyetemes emberi adottságából, ami egyben a természet és a művészet alapvető belső arányait is leírja. Akár egy zene esetén a fő motívum, amire egy egész szimfónia épül. Keller Ferenc és az Építész Stúdió tagja, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás és Sólyom Benedek Maxim Vengerov hegedűművész szavaival élve valóban egy építészeti Stradivarit hoztak létre Pécsett. Az az alkotói munka, amibe tisztelettel bevontak engem, a legbecsületesebb munka volt. Amit ez a csapat megvalósított, az az építészeti formavilág alázatos, de autonóm és intelligens szolgálatba állítása a zene és zeneművészek számára. A mai napig kalapot emelek előttük. Emberi és szakmai helytállásban és nyitottságban példamutatóak voltak számomra. Az alkotói energiájukat a legnagyobb zeneszerzőkhöz hasonlóan tudták a cél érdekében mozgósítani, és megérteni abból, hogy mi a fontos.

Keller Ferenc, Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd és Sólyom Benedek, a Kodály Központ tervezői

Bublik Róbert fotó

 

József Attila után szabadon: a hetedik te magad légy. És végül, de talán nem utolsósorban kellettem én. A bécsi zeneakadémiai éveim, amelyek során többszáz koncertet ültem és játszottam végig hangversenytermi környezetben. Mélyen belémivódott az a hangzás, amely elérhető egy szimfonikus zenekarok számára kialakított akusztikai térben. Elképesztő energiát fektettem bele abba, hogy a művészeti szempontokat erőteljesen belobbizzam a tervkészítési és kivitelezési folyamatba, megküzdöttem azért, hogy a művészek hangja legyen ott az építészeti programleírásnál a pályázati kiírás során. Azonban mindehhez meg kellett tanulnom építészül. Leckéket vettem, hogy el tudjam olvasni a terveket, és rengeteg egyeztetésen fordítottam le a saját szakmám igényeit az építészek nyelvére. Barátok, szakemberek, a zenekar művészei is a segítségemre voltak ebben. A kivitelezés során rámutattam azokra a pontokra, amelyek feltétlenül fontosak a végeredmény szempontjából, hogy ne épp azon próbáljanak spórolni a beruházók. Nem engedhettük meg, hogy csak az építészek és kivitelezők lelkiismeretre legyen bízva a siker, azonban ehhez az kellett, hogy felkészült legyek. Fel kellett nőnöm a feladathoz, és meg kellett tanulnom megfogalmazni, hogy mire van szükségünk, mitől jó egy hangversenyterem.

 

2010.12.1. Nyitóhangverseny, közreműködik Jandó Jenő zongoraművész, vezényel VassAndrás

Bublik Róbert fotó

 

Abban, hogy a Pannon Filharmonikusok továbbra is a város kulturális iparának egyik alappillére, nagy szerepe van a Kodály Központnak. A terem maga egy szereplője a muzsikálásnak, és a Kodály Központra lehet számítani. Társunkká vált. Általa helyreállt ennek az egyetemes műfajnak az a rendje, mely szerint az akusztikai tér dinamikus alakítója az előadásnak. A komolyzenészek előadása nagyon intellektuális folyamat. A művész mindig keresi a zenei karakter kibontásának legtökéletesebb módját. Nem mindegy, hogy hol játszunk Bartókot vagy Mozartot, és az sem, hogy kivel. A terem akusztikai hatásával is számolunk, és vannak olyan intim, törékeny, finom árnyalatok – akár egy színházi drámában – amelyek nem adhatók elő máshol a maguk teljességében. Varga Gilbert, Eötvös Péter, Maxim Vengerov nem játszik bárhol, és velünk sem játszana a Kodály Központ nélkül. Együtt vagyunk erősek.

A Kodály Központ épp azt teszi velünk, ami a létrejöttét támogatta: kihozza a művészből a maximumot. A magyar építészet, zenekultúra és a közönség ennek csak nyertese lehet.

 

Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója

2020.

Részlet Tutervai Mátyás felkérésére a Magyar Építész Kamara Közlönye számára írt írásból.

 

Bublik Róbert fotó

 

 

KODÁLY '10

 

Az épület tervezői – Keller Ferenc, Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd és Sólyom Benedek – a tervezés pillanatában a művészetek „aranyarányát” hívták alapul munkájukhoz. Az épület a fibonacci számsor által kijelölt arányokat szem előtt tartva madártávlatból csigaformát mutat, melynek védett közepén bújik meg a közel ezerfős hangversenyterem. Az épület fehér mészkő burkolata szintén a csigaházak héját idézi a szemlélő elé, a főbejárathoz vezető hosszú ablaksorral betekintést nyújtva és egyben kíváncsiságot keltve a közeledő látogatóban.

Az épület belsőépítészeti megoldásait két pécsi tervezőnek, Rádóczy Lászlónak és Tolnai Zoltánnak köszönhetjük, a nagyterem akusztikai kiválóságában Arató Éva akusztikusnak vannak elévülhetetlen érdemei.

 

Vezető építész tervezők:
Fialovszky Tamás
Hőnich Richárd DLA
Keller Ferenc
Sólyom Benedek DLA

Építészstúdió Kft.


Belsőépítészet:
Rádóczy László-Tolnai Zoltán tervezőpáros

Az év belsőépítésze-2010 díj
Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata

Akusztikus:
Arató Éva Pro Silentio-díjas és Békésy György-díjas akusztikus szakértő
Anders Christian Gade

 

A Kodály Központ díjai, elismerései:
Design Award 2011
Média Építészeti Díja 2011
Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton II. díj és Külön Díj
Pro Communitate Díj (Építészstúdió Kft. Építészei)
FIABCI Prix d’Excellence Nívódíj II. helyezet
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
(ÉVOSZ) Építőipari Nívódíja
Az év belsőépítésze Díj 2010
Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata
Rádóczy László-Tolnai Zsolt szerzőpáros részére

Az épület díjai (Építész Stúdió):
2010. Pro Communitate Díj, Pécs EKF 2010
2011. hg.hu Design Award 2011, I. díj
2011. Média Építészeti Díja 2011, közönségdíj
2011. FIABCI Prix d’Exellance Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2. hely
2012. FIABCI Prix d’Exellance Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2. hely

 

Vissza

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

Nyitvatartás a 2020. november 10-i Covid-rendelkezések után:
- hétfő-csütörtök: 10.00 - 18.00
- péntek: 10.00-16.00
- december 23-tól január 4-ig a pénztár zárva
- streamek ideje alatt zárva - telefonon rendelkezésre állunk

Telefonszám:
0672/500-300

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Tátrai Blanka
értékesítési menedzser
tatraipontblankakukacpfzponthu

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
Tel.: +36 30 222 7992