1 2 3

Minket a zene hozott össze és már akkor világos volt, hogy a folytatást is meghatározza

Interjú Szendrői Zsuzsanna szaxofonművésszel és Kiss Szabolccsal, a Pannon Filharmonikusok harsonaművészével

Szendrői Zsuzsanna szaxofonművész és férje Kiss Szabolcs harsonaművész élete teljesen a zene körül forog. Állításomnak pedig a következő sorok a bizonyítékai, velük beszélgettem.

Bevezetésül őket idézem:

„A város jelenét a múltja határozza meg, ami az alkotó családi műhelyek virágzó napjaiba bepillantást engednek. Örülök, hogy a zene átható erejével ehhez a műhelyhez hozzájárulhatunk. A családi muzsikálás régi hagyomány, mely a régi ember lelkét is magasba emelte. Feladatunk ápolni, örökíteni, hogy ez a "nyelvezet" erős maradjon és büszke ékessége legyen az otthonnak.

Minél régebbi egy hagyomány annál értékesebb. A zenész családok "aurája" különlegessé teszi ezt az atmoszférát. Az ünnep mindig felhívja a figyelmet arra, hogy a múlt előtt fejet hajtsunk, köszönetet mondva a zene fantasztikus nyelvén. Köszönetet idős kollégáinknak, közönségünknek, a felnövekvő zenész generációnak.”

 

Ragoncsa Rita interjúja

 

A beszélgetés elején menjünk vissza kicsit az időben. Mikor találkoztatok a zenével, mikor döntöttétek el, hogy a muzsikus-életformát választjátok?

Zsuzsi: Mind a ketten már gyermekként tudtuk, hogy zenészek szeretnénk lenni. Én személy szerint több hangszerváltáson mentem keresztül, mire rátaláltam a szaxofonra. Tehát nem volt egy sima ügy, de az biztos, hogy már egész piciként megfogalmazódott bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. „És ez így van jól, ha hiteles figurája akarsz lenni ennek a műfajnak!” – tette hozzá Szabolcs.

Szóval mind a kettőtök életében már gyerekkorotoktól kezdve jelen van a zene. Talán ez volt az is, aminek a hatására találkoztatok, egymásra találtatok?

Szabolcs: Igen, 2007-ben együtt játszottunk egy előadáson, én ott énekeltem, Zsuzsi pedig szaxofonozott. Találkoztunk, beszélgettünk, majd utána egy kellemes délutánt töltöttünk el együtt. Szóval azt gondolom, hogy igen, minket a zene hozott össze, ez egyértelmű, és már akkor világos volt, hogy a folytatást is meghatározza.

Folytatás… azóta lett két gyermeketek, Johanna és Daniella. Az ő életükben is jelen van a zene?

Zsuzsi: Igen, már a pocakban is zene szólt, amikor megszülettek akkor is, a nagyobbik pedig már 3 évesen kijelentette, hogy zenész lesz. Ez az elhatározás azóta is töretlen, először hegedülni kezdett, és akkor utána jött, hogy azt csinálja, amit anya. Így kezdett el szaxofonozni. Nagyon büszkék vagyunk rá, nagyon tehetséges, ügyes, szorgalmas, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy már több versenyt is megnyert. A kisebbik lányunk is zenél, ő furulyán játszik. Tehát igen, nálunk a nap 24 órája úgy telik, hogy valamilyen hangszer mindig szól.

 

 

Miben más szerintetek a ti életformátok másokétól?

Zsuzsi: Nehéz lenne megmondani, hiszen mi ebben vagyunk. Az biztos, hogy az alkotás nagyon fontos része az életünknek, ami például egy banki alkalmazottnál nem feltétlenül így van. Emellett rapszodikus az időbeosztásunk. Nem tudjuk, hogy hogyan alakul az élet, ezért a szervezés az sokkal több összhangot, figyelmet igényel.

Vannak hátrányai, nehézségei?

Szabolcs: Persze, mindennek vannak. Mindennap gyakorolni kell, hiába dolgozzuk le a napi nyolc órát. Ez sokszor nehéz a család miatt, ráadásul a rendszertelenség is kifejezetten jelen van az életünkben. De ezek mellett ez egy nagyon gyönyörű szakma, mi választottuk, szívből csináljuk és nem kényszerből.

Többet is vagytok együtt, mint egy átlagos házaspár úgy gondolom, hiszen a munkátok is összeköt titeket. Hogyan élitek meg mindezt?

Szabolcs: Jó hatással vagyunk egymásra, mindig kihozzuk egymásból a legtöbbet, támogatjuk egymást. Ezt mi sem mutatja meg jobban, mint hogy sok projektben dolgozunk együtt. Például mi vagyunk Csiganyó és Csigabá, a Csigaház programból, ami azóta üzemel, amióta él a Kodály Központ. Emellett van egy gyerekzenekarunk is, a Receficélők, amiben szintén mind a ketten zenélünk, csak úgy mint a Pannon Big Bandben.

 

   

Szóval rengeteg mindent csináltok együtt, közösen. Mi segített abban, hogy eljussatok idáig? Vannak esetleg példaképeitek?

Zsuzsi: Erre nagyon nehéz válaszolni. Az ember mindenből táplálkozik, ahogy találkozik a zeneszerzőkkel, a művekkel, hol ez tetszik jobban, hol az tetszik jobban, de minden előre viszi, minden egy ilyen lelki táplálék, amiből később kialakítjuk a saját stílusunkat. De persze vannak olyan emberek, akik meghatározóak, nekem például ilyen Arno Bornkamp, holland szaxofonista. Ő mindig is nagyon nagy példakép volt számomra, ezért óriási dolog az, hogy már többször is együtt dolgoztunk, amit én korábban álmaimban sem gondoltam volna.

 

 

A ti gyermekeitek a zenével nőttek fel, nőnek fel. Mit gondoltok, miért fontos a zene egy gyermek életében, miért kezdjen el hangszeren játszani?

Szabolcs: Új ajtók nyílnak meg az egyéni muzsikálás lehetőségével, ami egy gyönyörű világba vezet. Az emberiség lelkét bontogatja ki a zene, ez egy nagyszerű dolog, én csak ajánlani tudom, hiszen el sem tudom képzelni az életemet zene, muzsika nélkül.

Zsuzsi: Emellett nagyon jó hatással van a tanulásra, a koncentrációra, hiszen az agy mindkét féltekéjét használja a gyermek, így sokkal fogékonyabb lesz az élet más területeire is, például a tudományok elsajátítására is.

 

 
Vissza

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.

Különleges zárvatartási napok IDE kattintva.

Nyitvatartás:

Hétfőtől péntekig: 
10.00–18.00 óráig

A telefonos érdeklődéseket a +36 72 500 300-as telefonszámon tudjuk fogadni hétfőtől péntekig 10.00 és 18.00 óra között.

Az e-mailes megkereséseket a jegypenztar@pfz.hu címen fogadjuk.

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Potyondi Linda
értékesítési menedzser
potyondi.linda@pfz.hu 
+36 30 866 2310

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
+36 30 222 7992