Hol máshol találkozhatnék a művészházaspárral, mint a Kodály Központ próbatermében. Éppen a Big Band műsorát próbálják majd a beszélgetésünk után. Előtte azonban van még egy kis időnk arra, hogy megtudjam, mi a titka a zenészpáros sikereinek, mindig komoly-e a komolyzenész, és hogyan működik a hétköznapokban két elfoglalt muzsikus családi élete.

- Zsuzsi, megfér két, ha nem is dudás, de fúvós egy csárdában?
- Életünk minden pillanatát kitölti a zene, olyan természetes, ahogy levegőt veszünk, szóval ezen nincs mit elemezni. Természetesen nagymértékben segíti ez a tény azt, hogy a másik munkáját toleráljuk, támogatjuk, elfogadjuk. Úgy érzem, hogy más foglalkozást űző személy mellett nem tudnék kiteljesedni. Az én esetemben mindez a Pécsi Művészeti Gimnáziumban zajlik döntően, mivel ott tanítok szaxofont, időnként fellépek a Pannon Filharmonikusokkal, illetve Szabolccsal közösen vezetjük a PFZ 3-8 éveseknek szóló Csigaház című zenés műsorát.

- Miben, hogyan nyilvánul meg ez a támogatás, Szabolcs?
- A vacsoraasztal nálunk az a felület, amely jó polgári módon a családot esténként integrálja. Ez nálunk szent, minden nap ragaszkodunk ehhez a programhoz. Ekkor, illetve a gyerekek lefektetése után beszélgetünk a feleségemmel arról, hogy aznap kivel mi történt. Ez gyakorta zárul valamilyen közös munkával, például a Csigaház egyes előadásainak részleteit is ekkor szoktuk kitalálni. Szóval erről csak annyit mondhatok, ha én múzsája vagyok Zsuzskának, akkor ő nekem szintúgy, ami természetesen kivetül a mindennapokra. Sokszor fordul elő, hogy logisztikai kérdésekben is egyeztetünk napközben, hiszen a munka, a hobbi és a gyereknevelés időbeni felosztása nem egyszerű dolog.

- Maradjunk egy kicsit a munkánál Szabolcs! Milyen emlékezetes pillanatokat tud felidézni az elmúlt évadból?
- Részemről minden évadot úgy élek meg, mint egy újjászületést. A következő évadot a zenekar szempontjából jelképező kifejezés a „flow” lesz, amely energiaáramlást, lendületet, folyamot jelent, a húszéves pályafutásomon ez hatványozottan végigvonult és a múlt évet is egy ilyen energiabombaként éltem meg. Szívemnek kedves műfaj az egyházi zene, amely tavaly is szerephez jutott a programban és csak reménykedem benne, hogy a fiatalokhoz is eljut, megérinti őket annak szépsége és mondanivalója. Nagyszerű élmény volt számomra Bach Máté-passiója, Magnificatja Halottak napján, illetve karácsony előtt. Nagyon nagy élmény volt Sosztakovics Leningrádi szimfóniája, amely óriási zenekari létszámot igényelt, hihetetlen energia szabadult fel a játék közben. Hasonló energiával fújom ki most a gőzt és készülök fel a következő év feladataira.

- Zsuzsinak szakmailag hogyan telt a múlt éve?
- Nagyon sűrű volt a programom. Játszottam a Pannon Filharmonikusokkal, például Bartók A fából faragott királyfi című művében itt, a Kodály Központban és Zágrábban is. A Művészeti Gimnáziumban szintén sok teendőm volt, nagyon szeretem ezt a munkát is, versenyeken voltam tanítványokkal, illetve kurzusokon vettünk részt világhírű szaxofonművészek irányítása alatt. A Művészetis nyári táborba nyolcan jelentkeztek hozzám, ami jelzi a hangszer népszerűségét is. Aztán a Szabolcs által említett Pannon Big Band is egy jelentős projekt, van egy másik zenekarunk, amelynek a neve „Zimmezumm”, kitalálható ebből, hogy főként gyermekeknek szóló muzsikát játszunk. A zenei anyagokat most vittük stúdióba, hamarosan kész lesz a lemezünk, reméljük nagy érdeklődés övezi majd. Koncertjeinken lehet ehhez hozzájutni, illetve rajtunk keresztül,- kereskedelmi forgalmazását egyelőre nem tervezzük. A harmadik terület, ahol dolgozom a Trio Enigma együttes, amelyben komolyzenét játszunk, de időnként a jazzbe hajló átiratokat is előadunk. Laduver Mihály klarinétművész, Szabolcs és jómagam alkotjuk a triót. Még a múlt évhez tartozik, hogy befejeztem a doktori iskolát, bár augusztusban még lesznek ezzel kapcsolatos teendőim, elmondhatom, hogy lassan a célegyenesbe fordulok.

- Pihenés is lesz a nyáron, vagy csak a koncerteknek él a házaspár- kérdezem Szabolcsot.
- Már volt egy kis lazítás, családostól elutaztunk Gyulára, ott a város nevezetességeit tekintettük meg. Csak biztatni tudok mindenkit, hogy térjen be az alföldi kisvárosba, hiszen például nemrég nyílt meg a felújított Almásy-kastély, amely csodálatos látvány, de családosoknak, gyerekekkel az ottani termálfürdő is kiváló lehetőség a kikapcsolódásra. Most néhány napot itthon leszünk, melyet muzsikálással töltünk, de ezt követően a Pilis hegyeit-völgyeit járjuk be.

- Két kisgyermek is van a családban, édesanyjukat kérem, hogy néhány szóban mutassa be őket is!
- Johanna kilencéves és úgy tűnik a nyomdokaimba lép, mivel szaxofonozni fog. Korábban hegedült és furulyázott, próbáltuk megtalálni a neki megfelelő hangszert, ő ezt választotta, amúgy a zenei pálya lebeg a szemei előtt. Daniella még csak négyéves, ő a zongorával ismerkedik, nagyon szép hangja van, csakúgy, mint az édesapjuknak, aki a Fesztiválkórussal is fellép. Daniella szokta mondani, hogy ő úgy fog énekelni, hogy közben zongorázik. Érdekes elképzelés, majd meglátjuk mi sül ki belőle.

- Ha már a Fesztiválkórus szóba került, mi lesz a jövő évi programban Szabolcs?
- Nekem ez volt az első évadom a kórusban és nagyon építően hatott rám. Hálás vagyok Komáromi Alíznak a remek beéneklésekért, mely jó hatással volt rám. A jövő évadban Kodály Zoltán, Georg Friedrich Händel valamint karácsony előtt J. S. Bach, Telemann és Monteverdi művei is felcsendülnek. Örülök, hogy a része lehetek.

- A Pannon Filharmonikusok következő évadában mi várható?
- Igazán majd az évadnyitó társulati ülésen kapunk erről részletes tájékoztatást Horváth Zsolttól, Bogányi Tibortól és Vass Andrástól. Nagyon várom már és izgalommal tölt el az addig visszalévő idő. Tulajdonképpen a húszéves tagságom alatt jó néhány művet már többször is volt szerencsénk előadni, ami azért nagyszerű, mert plusz tartalmat tudunk belevinni a játékunkba. Volt egy Müpa koncertünk, ahol Vass András vezényelt egy Rahmanyinov szimfóniát, amely olyan emelkedettre sikeredett, hogy a nézők szemmel láthatóan meghatódtak. Magam is teljesen a mű hatása alá kerültem a koncert alatt. Ilyenfajta élményekkel és művekkel beérném idén is. Aztán nem hagyhatom ki Bartókot sem, akitől bármit szívesen eljátszom, volt erre példa az elmúlt évadban a következőben pedig eljátsszuk a Táncszvitjét. Várom Mozart Requiemjét, Bruckner muzsikáját, de ugyanígy örömmel tölt el, hogy játszhatom Richard Strauss műveit.

Számomra Prokofjev Rómeó és Júlia szvitje jelent majd igazi izgalmat, - folytatja Zsuzsanna -, úgy tudom, műsorra kerül a következő évadban. Sajnos szaxofon ritkábban szerepel a szimfonikus zenekarokban, de a West Side Story is igen szép feladatnak ígérkezik, vagy a Koldusopera, Kurt Weilltől.

- A Csigaházban mindketten szerzőként és szereplőként is ott lesznek. Mi történik jövőre csigáéknál?
- Marad a koncepció legfontosabb eleme az, hogy a gyerekek újra és újra megismerkednek a sorozatban a hangszerekkel. Baritonnal és tubával kezdünk, majd a kontrafagott következik, amely eddig még nem szerepelt műsoron. Jönnek hozzánk az év során ütősök, szaxofonosok és az orgonát is bemutatjuk a kicsiknek. Marad az improvizatív jellege az előadásoknak, sok mozgással, tánccal, énekkel és mesével. Szeretettel várunk minden érdeklődő gyermeket és szülőt szeptembertől a Pannon Filharmonikusok minden koncertjén!

Az interjút Bereczki Lajos készítette.

Vissza