Zárul a Lickl György-projekt, a 2007-ben indított zenekari kutatói munka, melynek eredményeképpen a pécsi zenebarátok novemberben (8-án és 10-én) két Lickl-műveket bemutató koncertet hallhatnak. Lickl igen termékeny szerző volt, és tevékenységét Szkladányi Péter, a pécsi zenekar korábbi vezetője alaposan feltárta, az általa készített monográfia alapműnek számít Európában, még a Bécsi Zeneakadémián is tankönyvként használják. Lickl életének sajátos kettőségét vizsgálta a projekt, az ünnepelt bécsi zeneszerzőt – akinek 21 operáját játszották akkoriban a világ zenei fővárosában, Bécsben, mégis elköltözött Pécsre 1806-ban – és azt a komponistát, aki a pécsi székesegyházban már csak kizárólag egyházzenei műveket alkotott. Egyrészt az életrajzi kutatás adat kiegészítése volt a cél, másrészt a legjelentősebb egyházzenei művekből ötnek elkészítették a lektorált kottáját. November 8-án a Bazilikában Lickl-művek bemutatójára készül a zenekar, ahol az egyik felfrissített Lickl-mise is műsorra kerül. Emellett a legnehezebb munka talán az volt, hogy a csaknem két tucat Lickl-operából egynek sem maradt meg a szövegkönyve és a kottája, de a pécsi kutatás révén sikerült egy operát teljes egészében helyreállítani, és ezt a zeneművet 2011-ben mutatják be a pécsi közönségnek. November 10-én pedig újabb Lickl-est következik a Palatinus Szálló Bartók-termében: a Pannon Filharmonikusok zeneművészeiből álló vonósnégyes és Lencsés Lajos, oboaművész ad Lickl-kamarakoncertet. Talán kevesen tudják, hogy a több évtizede Stuttgartban élő magyar oboaművész közreműködésével adták ki a világon a legtöbb hanglemezt.

Vissza