Március végén megtörtént a koncertterem bokrétaavatója, s lezárult a pályázatbeadás a komplexum és a Zsolnay Kulturális Negyed igazgatói állására. Vajon a minőségi kultúráról, vagy a pénzügyi biztonságról, a tucatrendezvények sokaságáról szól majd a hangversenyterem működtetése?

A jól fizető konferenciák kapnak elsőbbséget, vagy a szuperkoncertekből kap így többet a baranyai közönség? Erről kérdeztük Horváth Zsoltot, a Pannon Filharmonikusok igazgatóját, aki kezdettől aktív szereplője az intézmény funkcionális kialakításának, a létesítménnyel kapcsolatos tartalmi kérdések eldöntésének.

A bokrétaavató valóban számvetésre készteti az embert. A ház üzemeltetésére, szakmai működtetésére vonatkozóan azonban létezik egy modell, a projekt megvalósíthatósági tanulmánya, melyet Brüsszel is jóváhagyott. Igaz, ez három éve készült el, s azóta sokminden megváltozott, gazdasági válság volt, szóval több dolgot is aktualizálni kell. A folyamatnak épp a napokban lesz egy újabb állomása, hiszen nemsokára eldől, hogy kit neveznek ki a Zsolnay Kulturális Negyed Nonprofit Kft. vezetőjének. Vele válik teljessé az a programigazgatóság, amely kialakítja a koncertterem működésének tartalmát.

- Miért, mi okozhat itt feszültséget?
- Pécs szervezetei által létrehozott értékeknek és kulturális szolgáltatásoknak, valamint az üzleti hasznosítás szempontjainak összehangolása a feladat. Ez kiforrott közép- és hosszú távú stratégiát és együttműködni képes kvalifikált szakembereket kíván. Alapvetésnek tekintem, hogy a koncertterem „arcát” a művészeti alkotóház jellegről kapja, ugyanakkor professzionális irányítást igényel az üzleti célú hasznosítás is. Sok még a részletkérdés abban is, hogy meddig tart az üzemeltető feladatköre, és honnan számít a szakmai működtetés. 




- Mit mutat művészeti oldalról a Brüsszelbe eljuttatott tervezet?
- A házban a komolyzenei hangversenyrendezés kizárólagosan a Pannon Filharmonikusok feladata. Ennek keretében évi félszáz koncerteseményt kell teljesíteni. A helyi rendezvényeinket tehát a másfélszeresére kell emelnünk, de oly módon, hogy legalább 85 százalékos legyen a látogatottságunk. A 200 éves jubileumi programcsomagunk egyébként már eszerint készült, zenekarunk menedzsmentje garantálni tudja a megjelölt volument. Ugyanakkor a Pécsi Kulturális Központnak is terveztek ide évi 28 programot. A 80 előadást tehát ennek a hamarosan felálló programigazgatóságnak kell összefésülnie műfajilag és minőségében.

- Mi most a legsürgősebb feladat?
- Aktualizálni kell a brüsszeli anyagot, vagyis, hogy a város mint tulajdonos, fenntartó, finanszírozó milyen szolgáltatási mértéket és színvonalat vár el a kulturális szervezőktől, a ház üzemeltetőitől, s mit hagy meg szabadpiaci hasznosításra. Az arányt és a prioritásokat két-három hónapon belül határozottan meg kell fogalmazni.

- Mit befolyásolnak ezek a döntések?
- A művészeti produkciók, hosszú távon megvalósítható együttműködések, alkotások tervezhetőségét. Alapos szakmai – zenei, kulturális, üzleti hasznosítási – tervezés esetén nem történik meg, hogy az üzleti értékesítés révén egy bál, vagy egy termékbemutató kiszorítson olyan koncerteket, előadásokat, amelyeket hónapokkal korábban világsztárokkal szerveztünk meg. Más városokban ismerek erre példát. A Pannon Filharmonikusoknak ugyanis 2011. végéig minden programja dátum szerint kötött, előre megtervezett. 



- Mi lesz a ház átadása után a korábbi zenei helyszínekkel a városban?
- Nagyzenekari koncertet a hangversenytermen kívül kizárólag a Bazilikában szervezünk a továbbiakban. A PTE aula teljesen felszabadul, az ifjúsági sorozatok közül a Segítség, komolyzene rendezvényünk viszont megy tovább Kertvárosban. Ugyanakkor kivonulunk a Vasváry-házból és a Park moziból is, utóbbi helyen egyébként 2010. december 31-ig van lekötött bérleti szerződésünk.

Mészáros B. Endre

Vissza