Valahogy a köztudatban a szimfonikus zenekarok nagybőgősei általában nem hölgyek. A hangszerhez „illő” testes, szakállas, megtermett férfiak képe él bennünk, akik nagy lendülettel játszanak hangszerükön. Itt ülök egy törékeny nővel szemben, akiről nehezen hiszem el, hogy ezt a hatalmas hangszert játszi könnyedséggel kezeli, pedig ez így van. Januárban tér vissza a zenekarhoz, hogy ismét koncertezhessen velük, amely új élethelyzet lesz, még ha számára meglehetősen ismerős is.

Mondhatjuk, hogy szokatlan a hangszerválasztása, mégis honnan jött az ötlet?

Egy népi zenekarban kezdtem citerázni Székesfehérváron, ahol egyszer csak nagybőgős kellett a zenekarba. Szerettem volna egy másik hangszeren is kipróbálni magam, megtanulni annak a fortélyait, így adta magát, hogy a nagybőgő legyen ez a második hangszer. Nagyjából 14 éves lehettem ekkor.

Gondolom ezt követően művészeti iskolába került?

Nem, gimnáziumban kezdetem a középfokú tanulmányaimat, két évig jártam oda, ez alatt tanultam nagybőgőzni is, ami nagyon megtetszett nekem. Ezt követően kerültem Győrbe, a művészeti szakiskolába.

Innen már gondolom egyenes út vezetett a zenei pálya felé?

Győrből Pécsre jöttem, ahol a felsőfokú tanulmányaimat kezdtem és már másodéves koromban kapcsolatba kerültem a Pannon Filharmonikusokkal mint kisegítő zenész. Azt követően pedig negyedéves koromban félállásban dolgoztam a zenekarnak, a diplomám átvétele után lett teljes állású a foglalkoztatásom, ami 2000-ben történt. A főiskola után a Liszt Ferenc Zeneakadémia szegedi tagozatára is jelentkeztem, melyet sikeresen elvégeztem.

A Gyes lassan lejár, mikor is láthatjuk újra a PFZ soraiban?

Második gyermekemmel vagyok most otthon, aki két és fél éves, így a következő év januárjában lesz esedékes a visszatérésem.

Hogy hívják a gyermekeket?

A nagyobbikat Cecíliának hívják, öt és fél éves, a testvére pedig Vencel, az ő életkorát már korábban említettem.

Két gyermekkel sem egyszerű az élet, gondolom, kell az apai segítség.

Ez így van.  Ő is a PFZ-ben játszott, szintén nagybőgőn, jelenleg másfelé vitte a sors.

Milyen előnyökkel jár, hogy egy hangszeren játszanak?

Szakmailag nagy segítség, de a gyermeknevelésben már jelentkeznek hátrányok, hiszen a koncertek esténként és zömében hétvégén vannak, így nem tudtunk ekkor együtt lenni velük.

Társasházban élnek, hogyan tudják megoldani a gyakorlást?

Amióta a gyerekek megszülettek, azóta nem, de előtte, nagyon kedves lakótársaink biztatására bizony otthon is gyakoroltunk.

A hátrányokról már beszéltünk, milyen előnyöket jelent a gyerekekre nézve a zenészszülő?

Rengeteg előnye van. Beleszületnek egy hangszeres világba, muzsika veszi körül őket, nem marad visszacsatolás és hatás nélkül a dolog. Járunk mindkét gyermekemmel a PFZ Csigaház előadásaira, melyet rendkívül élveznek, így szinte hetente változik a hangszerválasztásuk. Ebben a korban ez nem baj, örülünk neki, hogy a zene világa iránti érdeklődésük töretlen és folyamatos.

Milyen korban érdemes elkezdeni a zenei tanulmányokat?

A zenei nevelés már csecsemőkorban elkezdődhet, sőt egyesek szerint még korábban is. Aki sokat hallgat zenét, annak javul a zenei hallása, sok muzsika, dal megmarad a gyerekekben, egy-egy óvodai foglalkozáson ezek előhívódnak. Örömmel újságolta a lányom, hogy az oviban olyan dalt tanultak, amit ő már ismert.

Hangversenyre elviszik a nagyobbik gyermeküket?

Nem, ez talán még korai lenne, de próbákon már volt, és nagyon érdekelte, amit ott látott-hallott.

Milyen pluszokat ad a zene egy gyereknek?

Maga a zenélés egy nagy öröm, ha eljut a gyerek egy bizonyos szintre. Kis dallamokat már viszonylag korán eljátszanak, ami sikerélményt jelent, az önkifejezés egyik lépcsőfoka. A zene gazdag közvetítője az érzelemvilágnak, egy új kifejezőrendszer.

Olyan akár egy másik nyelv?

Igen, így is felfoghatjuk. Egy olyan világ, amelybe betekintve a közlés új szintjére léphetünk. Akik zeneileg képzettek, ismerik ezt a speciális nyelvezetet, azok között új kommunikációs csatorna nyílik. A befogadókkal új információkat közölhetünk, hatással lehetünk az érzelemvilágukra, pszichéjükre. Mivel én sokáig foglalkoztam népzenével, nagyon fontosnak tartom a zenei nevelésben, hiszen ha a muzsika egy nyelv, akkor a népzene az anyanyelvünk, amit mindenkinek ismernie kell.

Gondolom a gyermekei nevelésében is jelen van a népzene?

Így van. A népi mondókákon át a gyerekdalokig, a népdalok gazdag világa jelen van a hétköznapjainkban.

A zenekari muzsikálás ad még más többletet is, Ön hogy látja ezt?

A jó közösség mindig nagyon vonzó. Gyerekként talán nekem is azért tetszett meg a citera és a bőgő, mert ezzel közösségben lehet zenélni, de más hozadéka is van. Sokat utaztunk fellépésekre belföldön és külföldön egyaránt, ami gyerekként nagyon sokat jelentett a számomra, kinyílt előttem a nagyvilág, megismertem más kultúrákat, zenekarokat és muzsikákat.

Teljesen megszűnt a kapcsolata a népi zenekarban való játékkal?

Sajnos igen, de a citerát még előveszem azért otthon, a gyerekek is nagyon szeretik hallgatni, sőt ezt akár meg is szólaltathatják, hiszen a nagybőgő azért még túl nagy nekik. Néha még az óvodába is elviszem a citerát egy kis muzsikálásra.

Létezik kisebb méretű nagybőgő, gyerekeknek?

Óvodás méretű nincs, de kisiskolásnak való már létezik, amolyan „kisbőgő”. Sajnos kizárólag a fővárosban lehet vele találkozni, vidéki városokban nem.

A Pannon Filharmonikusoknál hányan játszanak ezen a hangszeren?

Ha jól tudom, akkor hét nagybőgőse van a zenekarnak. Általában 5-6 bőgős vesz részt a hangversenyeken, de legutóbb nyolcan közreműködtünk egy mű előadásában.

Mi a hangszer legfontosabb tulajdonsága?

A nagybőgő adja az alapokat a zenekarnak, ez a pillére, amire lehet építkezni.

Szólisztikus feladatokat is ellát a nagybőgő?

Akad azért ilyen szerepe is, van, hogy egy hangszer kap ilyen szerepet, máskor pedig a szólam jut ilyen feladathoz.

Sok a fiatal hölgy a PFZ soraiban. Összejönnek néha megbeszélni a gyermeknevelés csínját-bínját?

Úgy tudom, hogy volt ilyen egy-két alkalommal, de ezen éppen nem tudtam részt venni.

Csalódott lenne, ha a gyermeke nem zenei pályát választana?

Nem, természetesen nem lenne csalódás. Az viszont nagy baj lenne, ha teljesen elzárkózna tőle. Szerintem szüksége van mindkét gyermekemnek a zenetanulásra és nem feltétlenül azért, hogy zenészek legyenek.

Az Ön szüleinek van kapcsolata a hangszeres zenével?

Nem, ők nem zenéltek. Édesapám egyáltalán nem örült annak, hogy én gyerekkoromban a nagybőgőt választottam, sokáig kényes téma volt ez családon belül. Talán még titkolta is egy ideig azt, hogy a lánya nagybőgős. Aztán egyszer Székesfehérváron az érettségire készülve adtam egy kis koncertet, amelyen ő is ott volt. Akkor hallott bőgőt először szólisztikus szerepkörben, ekkortól egy kicsit másképp tekintett erre a dologra, nagyobb ázsiója lett a hangszernek.

Az interjút Bereczki Lajos készítette. 

Back