A március 15-i ünnepi hangversenyt Vass András vezényelte, aki betanítói feladatokkal érkezett tavaly augusztusban Pécsre. Állandó karmesterként és zeneigazgatói asszisztensként minőségben és mennyiségben is jelentősebb szerepet kapott a Pannon Filharmonikusok 2010-es programjában.
– Fiatal karmesterként örömmel fogadtam az újabb felkéréseket, a tapasztalatszerzésre kitűnő lehetőségeket, azzal együtt, hogy fárasztó a nagyobb igénybevétel, és sokkal jobban kapcsolódom így a városhoz, a munkám 80 százaléka már Pécshez köt.
– Milyennek látja most a várost az EKF 2010 cím szemszögéből? ››
– Sok dolog épül még, és szerintem akkor érdemes majd erről nyilatkozni, ha átadják ezeket az objektumokat. Természetesen engem leginkább a hangversenyterem érdekel, részt vettem ezzel kapcsolatban több egyeztetésen is. A tervek alapján megvan minden esély, hogy a baranyai zenebarátok kétszáz éves álma megvalósuljon, remélem, hogy a kivitelező is mindent elkövet, hogy ez így is legyen.
– Hogy tetszik a zenekar fél év közös gyakorlás után?
– Azt gondolom, hogy nagyon ambiciózus, dolgozni szerető társaságról van szó, egy a fővárosban is versenyképes zenekarról, amely a vidéki együttesek körében már évekkel ezelőtt kivívta magának a vezető helyet. Kiemelkedő muzsikosok, kitűnő munkafegyelemmel, akik az ezredfordulón látott, halott Pannon Filharmonikusokhoz képest mérföldekkel előrébb tartanak.
– A március 15-i koncertprogram Erkel, Liszt és Dvořák-műveket hozott. Mi indokolta ezt az összeállítást?
– Erkel jubileumot ülünk, neves zeneszerzőnk 200 éve született, jövőre pedig Liszt Ferenc bicentenáriumi évfordulója lesz. A Hunyady-nyitány a magyar operairodalom egyik legjobb, legszebb alkotása. A szonáta formában íródott mű az opera fő dallamait felidézi, kitűnően hangszerelt zene. A Haláltánc bonyolultabb érdekesség. Variációs darab, a zenekar a zongorához társulva egy hátborzongató kompozíciót játszik, a romantika kérdéskörének széles spektrumát végigjárva. Dvořák IX. „Újvilágból” szimfóniája után pedig most a VII-et is elővettük. Ez a szerző nagy romantikus szimfóniája, vagyis a romantikus este így válik teljessé egy nagyzenekari művel. Erősen érződik ezen a Dvořák kompozíción Brahms hatása, s olyannyira más, mint a IX., hogy a kevésbé felkészült zenebarátok gyakran meglepődnek, amikor kiderül, a két alkotásnak ugyanaz a szerzője.
– Farkas Gábor zongoraművész a Haláltánc szólistája. Mit kell tudnia róla a baranyai közönségnek?
– Nagyszerű zongorista, nemrég Weimarban a Liszt-versenyen lett első. Érzékenyen játszó, rendkívüli muzikalitással rendelkező művész, aki előtérbe helyezi a hangszínt, a billentés minőségét, az elmélyült muzsikálás a legfőbb jellemzője. A fiatal generáció egyik vezető szólistájának Liszt művei az alaprepertoárba tartoznak, de a romantikus zeneirodalom minden területén igen otthonosan mozog. A Magyar Rádió Zongoraversenyét megnyerve például Schumann a-moll versenyével aratott közönségsikert a díszelőadáson.