Vannak érzések, melyekhez sokak fejében társul egy-egy korszak. A szerelemhez a romantika, a kiegyensúlyozottsághoz a klasszika, az örömhez pedig a barokk. Így van ez az Musica Sacra bérlet karácsonyi és húsvéti hangversenyein is. A karácsonyi örömöt Bach egy pompás motettája, majd egy adventi kantátája vezeti be, végül az idősebb mester, Heinrich Schütz Karácsonyi oratóriuma következik, mely zenében meséli el a Megváltó születését. Bach mindössze hat motettát írt, de azokban igyekezett mindent összefoglalni múltjának és jelenének eszköztárából. Az este során elhangzó kantátája egy koráldallamot jár körbe, mintegy végigelmélkedve a népének versszakait. Schütz ritkán hallható műve különleges lenyomata a korai barokk útkereső világának. A szinte tisztán bibliai szövegre keletkezett mű énekesei egyben szereplők is, így például, amikor a kórus a napkeleti bölcseket jeleníti meg, az énekkar összetétele négy basszus szólammá változik. A zene így tulajdonképpen afféle betlehemes játéknak is felfogható.