Szkrjabin híres volt arról, hogy minden hanghoz színeket látott, érzett, társított, Liszt pedig egyike volt az első impresszionista gondolkodású szerzőknek, akik imádtak hangokkal festeni. Ez a színhatás mindhárom kompozícióban visszaköszön.A hangverseny első részében egy fiatal, tehetséges és szerelmes fiatalemberrel találkozhatunk: Alekszandr Szkrjabin, cisz-moll etűdje a szerző 15 éves korában született, és első sikerdarabjai egyikeként később átkívánkozott a zenekar hangszereire is. Egyetlen zongoraversenyét – és egyben első zenekaros darabját – 24 évesen írta, rendkívüli sietséggel, hogy még az esküvője előtt befejezze. Lévén, hogy zongoristát vett feleségül, ebben a lírai versenyműben valószínűleg ihletően hatott saját szerelme is. A koncert második felében egy monumentális szimfonikus költemény hangzik el, melyet Dante Isteni színjátéka ihletett. Az első tétel a pokol drámai megjelenítése, a halál elől történő menekülés apokaliptikus hangulatával, az elátkozott szerelem tragédiájával. A második tétel a tisztítótűz, melyet szünet nélkül követ egy áttetsző, nőikarra komponált Magnificat. Liszt eredetileg a mennyországot kívánta megkomponálni, de erről Wagner lebeszélte, így inkább csak valami éteri, sejtető feloldás került a mű végére. 

Hangversenyünket a Bartók Rádió felvételről sugározza majd a későbbiekben.

Szkrjabin 150'- és a hangok színe

Látni a zenét? Hallani a színeket?

A szinesztézia egy izgalmas mentális jelenség, amit valamilyen szinten mindannyian ismerünk. Az egyik érzékszervünkkel észlelt jelenség felidézhet, aktiválhat egy másik szervvel észlelhető érzést. Nagyon leegyszerűsítve így például a kék szín hideg érzetet kelthet. Jellemző még például, hogy a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társíthat. Összeérzésnek is nevezzük. Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin zeneszerző, zongoraművész a Muszorgszkij utáni orosz zene egyik legkiemelkedőbb alakja. Ő szinesztéziával élt, híres volt arról, hogy minden hanghoz színeket látott, érzett, társított, minden hangnak megfelelt egy konkrét szín, vagy színárnyalat.

Moszkvában született arisztokrata család gyermekeként, tizenhat évesen iratkozott be a moszkvai konzervatóriumba, hamarosan neves zongoristává lett - bár erős küzdelmeket kellett tennie, mivel kis kezei miatt nem tudott átfogni egy oktávot, a szigorú gyakorlások következtében pedig jobb keze súlyosan sérült. Nagyszabású darabja, az f-moll szonáta, amit ekkoriban komponált, valójában egyfajta könyörgés volt részéről a felsőbb erőkhöz. 1892-ben végzett kitüntetéses zongoristaként, tehát végül valóban meggyógyult...

Idén októberben ötödik alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált, mely az évforduló alkalmából Szkrjabin zenéjére koncentrál.