2016-ban hunyt el Kocsis Zoltán Liszt Ferenc- és kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, a Pannon Filharmonikusok állandó vendégkarmestere, Pécs Kulturális Nagydíjasa, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze.

Hagyományteremtő szándékkal május 30-án, Kocsis Zoltán születésnapján indította útjára A magyar klasszikus zene napja elnevezésű programsorozatot a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok, bevonva az ország számos együttesét és oktatási intézményét.

Kocsis Zoltán az elmúlt 50 év egyetemes zenetörténetének egyik meghatározó és megkerülhetetlen alakja. A Pannon Filharmonikusok történetében szakmai vezetőként, mentorként Kocsis Zoltán állt a leghosszabb ideig a zenekar élén. Közelmúltunk legfontosabb pillanataiban velünk volt, és minden nehéz helyzetben kiállt a zenekarért. Velünk próbált a régi Park moziban azon a vasárnapi próbán, amikor Pécsett tett látogatást az EKF pályázatot elbíráló és a címet végül odaítélő nemzetközi bíráló bizottság. Az évadnyitó hangversenyünket vezényelte 2009 őszén, amikor hirtelen zeneigazgató nélkül maradt a Társulat. Természetesen 2010 decemberében a Kodály Központ nyitóhangversenyén ő vezényelte az együttest, együtt voltunk a legjelentősebb és legnehezebb, legfelemelőbb pillanatokban.

ABLAK A VILÁGRA - Kocsis Zoltánra emlékezve a Pannon Filharmonikusok egy rövid dokumentumfilm jellegű lenyomatot készített a 2017/2018-as évadban zajló Ablak a világra hangversenysorozat alatt. A filmet a sorozat karmestereivel és fellépőivel készített rövid interjúk, valamint a koncertek felvételei gazdagítják. Kocsis Zoltán zenekarépítő tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar szimfonikus zenekari kultúra fejlődéséhez, a pécsi együttes sokat köszönhet a közös munkának, mely a szakmai és emberi odaadás egyik példája. A mini-sorozatban az együttes vezetése eljátszott a gondolattal, hogy vajon Kocsis Zoltán hogyan állítana össze egy három koncertből álló kínálatot a kedvenceiből, olyan közreműködőkkel és karmesterekkel, akiket nagyra becsült. A filmben megszólalnak: Kocsis Krisztián, Ránki Dezső és Palojtay János zongoraművészek, Bogányi Tibor, Hamar Zsolt és Vajda Gergely karmesterek, valamint Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója.

MINDENT KOCSISRÓL - Cikkek, videók, felvételek, visszaemlékezések. Minden, amit Kocsis Zoltán zongoraművész-karmesterről tudni lehet - a PAPAGENO-n

Két ősbemutató egy estén - a hangversenyen két magyar zeneszerző két nemrég keletkezett műve hangzik el.

Leszkovszki Albin Zongoraversenyét Balog József zongoraművésznek ajánlotta a szerző. A mű a Müpa 2020-as zeneszerző pályázatának egyik díjazottja, Leszkovszki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hároméves ösztöndíjprogramja keretei között alkotta meg. 

Szeretettel várjuk Önöket a világ bármely tájáról hangversenyünkre, hiszen az élő közvetítés segítségével  bekapcsolódhatnak és online követhetik a műsort! Ugyanakkor arra is biztatjuk Önöket, hogy az értékes program és a muzsika kedvéért látogassanak el Pécsre! Zenekarunk esti koncertje mellett a város és környéke rejt annyi kincset, hogy a család minden tagjának élményt nyújtson egy hétvégére.

Gyöngyösi Levente pedig Trianon 100. évfordulójára írt oratóriumot, de annak ősbemutatóját akkor is és 2021-ben is meghiúsította a járvány. Most végre talán sikerül létrehozni a közönség és a mű első találkozását. Mindkét zeneszerző termékeny és gyakorlatias komponista. Zenéjük egyszerre modern és befogadható, nem önmagáért való, sokkal inkább a kifejezés- és közlésvágy mozgatja őket, mint a mindenáron újat alkotás. Ahogyan Leszkovszki fogalmaz, a műfaji változatosság mellett fontosnak tartja, hogy olyan műveket írjon, melyek hiányoznak a mai repertoárból. A romantikus zenekari apparátusra készült zongoraversenyt a Visky András szövegére írt oratórium követi, mely Trianon kapcsán elmélkedik a lét – nem lét, nemzeti lét, megmaradás és együtt maradás kérdésein.

Visky András Marosvásárhelyen született, József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár, színházi teoretikus. A Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, művészeti aligazgatója. A Papageno készített vele interjút, a beszélgetést IDE kattintva olvashatják!

Visky András: LENNI VAGY NEM / Trianon_100. Kantáta

Bevezető megjegyzések

A Trianon-kantáta Gyöngyösi Levente zeneszerző meghívására és a Pannon Filmharmonikusok felkérésére készült, a Trianon-centenárium évében.

Az első világháborút lezáró békeszerződés sokféle megközelítése közül a „színház a színházban” szituáció mutatkozott számunkra a leginkább járható útnak, amennyiben az egykori Hunyadi téri Nemzeti Színházat és legendás direktorát, a színész-rendező, filmproducer Janovics Jenőt (1872-1945) a háborús helyzet a kolozsvári események centrumába helyezte. A történelem nagy színpadán az impériumváltás idején egy színház és annak társulata különös módon főszerepet kapott, legfőképpen pedig az a Janovics Jenő, akinek a nevéhez az erdélyi színjátszás modern fordulata és a nemzetközi filmvilágban is ismertté vált erdélyi némafilm-ipar meghonosítása fűződik.

A „makacs” direktor nem hajlandó átadni az 1906-ban megnyitott, még újnak számító Fellner és Helmer-féle épületet a román hatóságoknak. A  nagyszebeni Kormányzó Tanács számos meghiusult próbálkozás után arra kényszerül, hogy ultimátum elé állítsa az igazgatót és a társulatot a színház épületének az elhagyására és átadására: a végső dátumot 1919 október 1-re tűzte ki. A kolozsvári királyi rendőrbiztos a feszült helyzet ellenére, vagy talán éppen ennek nyomása alatt engedélyezi az utolsó előadás megtartását, amely Shakespeare durván megcenzúrázott Hamletje volt: a nagymonlógból csak az első sor maradt („Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés”), Fortinbras bevonulását törölték, az előadás a Horatio karjaiban haldokló Hamlet soraival zárult: „Én meghalok, te élsz, győzd meg felőlem / És igaz ügyem felől a kétkedőket.” Hamletet Janovics Jenő, Ophéliát Poór Lili, Gertrudot Laczkó Aranka, Claudiust Szentgyörgyi István, Horatiót Táray Ferenc alakította.

A szeptember 30.-i utolsó Hamlet-előadás még éjfél után sem akart befejeződni. Miután a függöny összecsapódott és elült a taps, a nézőteret senki nem akarta elhagyni. Csakhamar „a térrõl minden kapun át benyomultak a rendőrök, a katonák – tudósít Janovics –, és rekedt szidalmak között, gumibotokkal, puskatussal verték ki a közönséget. Ütötték-verték, kit hol találtak. Sikoltva, egymást taposva menekült, aki tudott, az embertelen támadás elől, de aki el tudta kerülni az ütlegeket, tetézetten megkapta a téren, ahol a katonák kordonjába ütközött. Azután elcsendesedett minden, a harctéren csupán eltaposott kalapok, szakadt ruhafoszlányok maradtak”.

Az oratórium szövegkönyve a történelmi hűségre törekszik, egyetlen ponton viszont a történet szellemének engedünk a tények ellenében: szövegkönyvünkben Horatio szerepét arra a Szentgyörgyi Istvánra osztjuk, aki a Janovics-Poór házaspár mellett meghatározó szerepet töltött be Kolozsvár színház- és némafilmes történetében. Szentgyörgyi ugyan több Shakespeare-szerepet is játszott, őt mégis a Tiborc-alakítása miatt szokta emlegetni, méltán, a színháztöténetírás, amit az igen jelentős, 1871-es Bánk bán-előadásban nyújtott, E. Kovács Gyula és Jászai Mari partnereként. 

Figyelemre méltó, hogy a Janovics Jenő – Poór Lili (1886-1962) – Szentgyörgyi István (1842-1931) – Laczkó Aranka (1861-1953) négyes egyik tagja sem erdélyi származású. Janovics Jenő Ungváron született, Kolozsváron teljesedett ki művészete és intézményvezetői karizmája, a mariancsi születésű Poór Lili a budapesti Színművészeti Akadémia elvegzése után jött Kolozsvárra, Laczkó Aranka Kassán született, Szentgyörgyi István meg a Nógrád megyei Diósjenőn jött a világra: ebben az 1919-es, egyedülálló színházi ellenállásban, amelynek a már kis híján egy éve Kolozsváron állomásozó román hadsereg tudott csak véget vetni, mégis mindnyájan, a társulat többi tagjával együtt vettek részt, majd a határok 1920-ban véglegesített átszabása után Kolozsváron maradtak és a Séta téri épületben teljes nincstelenségben új életet kezdő társulat mérvadó művészei maradtak. (Janovics, Poór és Szentgyörgyi a Házsongárdi temetőben nyugszanak.) Az impériumváltás hőseként tisztelt Janovics élete a kor és a magyar történelem minden ellentmondását, tragikus fordulatát egyetlen sorsba sűrítve mutatja föl, amennyiben a Bécsi döntést követően zsidó származására hivatkozva nem helyezik vissza az átmenetileg ismét a magyar társulat otthonává lett kolozsvári Nemzeti Színház direktori székébe, sőt később, az Erdélyben is általánossá váló zsidóüldözések idején feleségével együtt bujkálni kényszerül, és csak csodával határos módon tudják végül elkerülni a megsemmisítő deportálást. 

Oratóriumunk Janovics Jenő fönnmaradt naplói és A Hunyadi téri színház című memoárja alapján azt társulati ülést idézi föl, amelynek során a direktor meggyőzi a társulat tagjait, hogy ne a menekülés útját válasszák, hanem Kolozsváron folytassák a munkát. Oratóriumunknak már nem lehetett része ugyan, de fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy Janovics ennél is tovább megy: a Hunyadi téri színház épületét egy különös, mindmáig érvényes jelentéseket visszhangoztató, gondosan megkomponált performansz keretében adja csak föl.  

A színház nézőpontjából szemlélt háborús cselekmények egyebek mellett azzal a kérdéssel szembesít bennünket, hogy vajon nem a szellemi kultúra jelenti-e igazi otthonunkat? És hogy a létező Trianon-trauma feldolgozását nem éppen a történetünk lehető legárnyaltabb, közösen átélhető elmondása szolgálja-e a leginkább? 

A szövegkönyvet Hamlet atyja igazi szellemének, Senkálszky Endrének (1914-2014), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egy egész évszázadot megélt, örökös tagjának ajánlom. Történeteit Janovics Jenőről és Poór Liliről, valamint a kilakoltatott társulat tagjairól mindig szeretettel és megrendültséggel adta elő közös próbáink szüneteiben.  

Szereplők:

JANOVICS JENŐ színész, rendező, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója – basszus

POÓR LILI színész, Janovics szerelme – szoprán

SZENTGYÖRGYI ISTVÁN színész – tenor

LACZKÓ ARANKA színész – alt

A produkció az EMET (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) támogatásával valósul meg.